102632. lajstromszámú szabadalom • Készülék épülethelyiségek hőveszteségeinek meghatározására
- 2 — jövő hőfokkülönbség kisebb, úgy diagrammunk hibás, túl magas értékeket fog eredményezni. Ezen azonban igen egyszerűen segíthetünk. A I.) alatti képletünkben, ha 5 a (h) és (Bt) értékeket állandóknak tekintjük, akkor a (W) tisztán a (k) és (I) értékeknek függvénye. Világos azonban, hogy ha a (h) és (Dt) értékek is változnak, akkor a (W) értéke is változni fog és pedig 10 a (h) és (Dt) értékek csökkenésénél természetesen a (W) értéke is arányosan csökkenni fog. Világos, hogy mivel a (W) értékét a (h, Dt, k) és (1) tényezőknek szorzata adja meg, egészen mindegy, hogy e 15 tényezők közül melyiknek értékét csökkentjük. Ahelyett tehát, hogy kisebb faimagasságok ós kisebb hőfokkülönbségek esetén a (W) értékét arányosan kisebb (h) és (Dt) értékekkel számítanék ki, úgy-20 is járhatunk el, hogy a (k) értékét csökkentjük oly arányban, amily arányban a (hma x és Dtma x )-nál kisebb (h) és (Dt) értékek veendők tényleg tekintetbe. Ezen variációnak az a nagy gyakorlati előnye. 25 hogy csakis egyetlen a (hma x ) és (Dtma x ) értékek alapján megrajzolt diagrammra van szükségünk, amelyben a tényleges (k) értekek helyett a kisebb falmagasság és kisebb hőfokkülönbség arányában csök-30 kentett (k) értékeket fogunk csak figyelembe venni. A rajznak 2. ábráján látható egy diagramm, melynek segélyével a (k) értékeknek csökkentését számítás nél-35 kiil, könnyen ós gyorsan elvégezhetjük. E diagramm derékszögű-négyszögalakú, melynek alsó oldalár R £1 különböző (k) értékek (0, 1, 2, 3, 4, 5) vannak feltüntetve. A feladat az, hogy e diagramm segélyével 40 könnyen megállapíthassuk a tekintetbe jövő kisebb falmagasság és hőfokkülönbség arányában csökkentett (k) értékeket. Tegyük fel, hogy a (W) görbék megrajzolásánál 4.5 m maximális falmagasságot és 45 50°-os maximális hőfokkülönbséget vettünk ailapul. Ez esetben a 2. ábra szerinti derékszögű-négyszög baloldalára felmérjük a különböző falmagasságokat (1 m, 2m, 3 m, 4 in, 4.5 m). Ha a négyszög alsó 50 oldalának a (k) értékeket feltüntető osztáspontjait a négyszög felső jobb sarkával (pontozott vonalakkal) összekötjük és a falmagasságot jelző osztáspontokból vízszintes vonalakat képzelünk, úgy e víz-55 szintes vonalaknak a pontozott ferde vonalakkal való osztáspontjai a csökkentett (k) értékeket adják meg, ha pl. (k = 4)nek, 3 méter falmagasságnak megfelelő, csökkentett értékét keressük, akkor fenti elgondolással a (k') ponthoz jutunk, mely- 60 nek vízszintes rendezője adja meg a csökkentett hőátadási tényező értékét. A (k) értéke azonban a figyelembe veendő hőfokkülönbségnek megfelelően is csökkenhet. Ahelyett, hogy a (k) értékét, ill. a fal- 65 magasság arányában már csökkentett (k) értéket a kisebb hőfokkülönbség arányában csökkentenők, úgyis járhatunk el, hogy előbb a falmagasságot a hőfokkülönbség arányában csökkentjük és azután 70 az ilykép csökkentett falmagasság arányában csökkentjük a (k) értékeket. Ezen célból a falmagasságokat feltüntető osztásvonalakat ugyancsak összekötjük (kihúzott vonalakkal) a négyszög felső jobb 75 sarkával, amelyből kiindulólag a négyszög felső oldalát a különböző tekintetbe jövő hőfokkülönbségeknek megfelelő beosztással (10°. 20°, 30°, 40°, 50°) látjuk el. Az előbbi megfontolások alapján ilyképp 80 minden egyes falmagassághoz megállapíthatjuk a kisebb hőfokkülönbség arányában tekintetbe veendő ősökként falmagasságot. Ha pl. úgy, mint előbbi példában (k =• 4) ós h •-= 3 m), azonban (Dt = 30°) 85 (az előbbi példánál 50°-ot vettünk alapul), akkor a (Dt) skála 30°-os osztásvonalából húzónk egy függélyes egyenest, amíg az a (h —- 3) méteres osztásvonalból kiinduló ferde vonalat a (h') pontban találja, in- 90 nen pedig húzunk egy vízszintes vonalat, mely a (k = 4) osztásvonalból kiinduló pontozott ferde vonalat a (k") pontban találja. Utóbbi pontnak vízszintes rendezője adja meg azon (k) értéket, melyet a 95 tényleges (k = 4) érték helyett a 3. ábra szerinti diagrammnál, a hülési hőveszteség megállapításánál figyelembe kell venni. Fentiek előrebocsátása után áttér he- 100 tünk a készülék ismertetésére: A készülék az 1. ábrán látható módon két forgathatóan ágyazott (a, c) hengerből áll. A 2 ábra szerinti diagramm a (c) henger palástjára van rárajzolva, mig a 3. 105 ábra szerinti diagramm az (a) henger palástján foglal helyet. A két henger fölött a hengerek hosszirányában eltolható (d) leolvasó tolóka van, amelynek egyik (i) leolvasóvonala a hengertengelyekre merő- no legesen áll, míg másik két (e, e') leolvasóvonala a hengertengelyekkel párhuzamos. Az (f, g) keresztezési pontokkal olvasunk le. Az (a) henger tengelyén közvetlenül vagy esetleg fogaskerékátvitel közbeikta- 115 tásával (b) súrlódó-korong ül. Az (n) fo-
