102632. lajstromszámú szabadalom • Készülék épülethelyiségek hőveszteségeinek meghatározására

— 3 — gaskerékátvitel (G. ábra) úgy van megállapítva, liogy miközben a (b) surlódókorong bármely kerületi pontja a rajzléplék szerint 1 méternek megfelelő utat tesz 5 meg saját tengelye körüli gördítése közben, ugyanakkor az (a) henger palástjának bármely pontja a 3. ábra szerinti diagramm hosszléptékének megfelelő utat tegye meg saját tengelye körül. A (e, a) 10 hengereket tetszőleges (o) vázba építjük be, mely alsó (p) részével a rajzpapíron siklik olyképp, hogy a (b) isúrlódó-kerék azon csúszás nélkül legördüljön, másfelől pedig az (o) vázon a (d) tolóka számára a logar-15 lécekhez hasonló vezeték van. A vázon a (b) surlódó-korong számára fix mutatót alkalmazunk és a (b) surlódó-korongot a falhossznak megfelelő beosztással látjuk el oly léptékben, amelyben az épületterveket 20 rajzolni szokták. A hengerek hosszirányában való leolvasást előnyösen a vázra erősített és megfelelő beosztással ellátott léc segélyével végezzük, mely a tengelyek hossz-25 irányában elállítható azért, hogy a hengerek beosztásával pontos összhangba hozhassuk. A hengerek közül az egyiket ugyancsak hosszirányban elállíthatóan készítjük, azért, hogy a két henger 30 diagramjait pontos összhangba hozhassuk, melyben a kezdőpontok pontosan összeesnek. A munka gyorsítására célszerű, ha az (a) hengert oly szerkezettel szereljük fel, 55 mely azt kezdőhelyzetébe mindenkor önműködően visszahozza. E célra előnyösen rugót alkalmazunk, mely a henger elfordulása közben megfeszül, egyidejűleg pedig fékszerkezetet alkalmazunk, mely a tó hengernek önmagától való visszafordulását megakadályozza. A készüléknek a tervrajzon való legördítése közben tehát e rugó megfeszül, a hengert kezdő helyzetébe azonban csakis akkor hozza visz(5 sza, ha előzetesen a henger fékszerkezetét oldottuk. A kezdőponton túl való visszaforgást ismert módon ütköző akadályozza meg. Mind e részletek önmagukban ismertek, miértis azok a rajzon >0 feltüntetve nincsenek. A váz tetszőleges alakú lehet, fontos csak az, hogy jól kezelhető legyen, hogy a (b) korong csúszás nélkül gördüljön, hogy a (d) tolókát könnyen előállíthas>5 suk, az beállított helyzetéből el ne csúszszék és hogy végül a tolókával a hengerek diagramjait könnyen és jól leolvashassuk. A készülék működési és használati módját következő példa világítja meg: 60 Megállapítandó valamely épülethelyiség falának hűlési hővesztesége, mely falnak magassága h = 3.5 méter, a tekintetbe jövő hőfokkülönbség Dt = 3(!° és mely falra vonatkozó hőátadási té- 65 nyező k = 2. Ez adatok birtokában a teendők a következők: 1. A (d) tolókának (i) vonalát a (c) henger diagramján (lásd 2. és 4. ábrákat is) a 30°-os hőfokkülönbségnek meg- 70 felelő helyzetbe állítjuk. 2. A (c) hengert kézzel addig forgatjuk, míg a tolóka (g) keresztezési pontja a h = 3.5 méter jelzésű ferde egyenes fölé kerül. 75 3. A (d) tolókát mindaddig eltoljuk, míg (g) keresztezési pontja a (g') helyzetbe a k = 2 hőátadási tényezőnek megfelelő (pontozott vonalakkal rajzolt) egyenes fölé kerül. (Lásd 2. és 4. ábrákat is). 80 4. A készüléknek (b) kerekét a helyiség tervrajzán a kérdéses fal mentén legördítjük, miután előzetesen a (b) kereket és vele együtt az (a) hengert a O-helyzetbe hoztuk. 85 5. A tolóka (f) keresztezési pontja alatt az (a) henger diagramján leolvas: suk azon „W" értéket, amelynek megfelelő hiperbola az (f) pont alatt elhalad. (Lásd 3. és 5. ábrákat is.) 90 Fenti módon megállapítottuk a fal hűlési hőveszteségét, de nem vettük még figyelembe az ablakok okozta hűlési hőveszteségtöbbletet. Ezt a találmány szerinti készülékkel szintén igen egysze- 95 rüen állapíthatjuk meg. Az ablakok ugyanis lényegileg alacsonyabb és rövidebb falfelületet képviselnek, melynek hőátadási tényezője nagyobb, mint a fal többi részének. Ha tehát az ablakfeliile- 10Ö tek mentén történő hőveszteséget a fal és ablak hőátadási tényezője különbségének figyelembe vételével állapítjuk meg és az ilykép nyert hőveszteségtöbbletet a már megállapított hőveszteséghez hozzáadjuk, 105 úgy az összes hőveszteségeket megkaptuk. A fentiekben 1—3. pontok alatt felsorolt műveleteket tehát azon eltéréssel ismételjük meg, hogy a (h) értéknél az ablak magasságát, a (k) értéknél pedig UQ az ablak és fal hőátadási tényezőjének különbségét vesszük figyelembe. Mivel azonban a tervrajzon az ablakszélességek pontosan berajzolva rendszerint nincsenek, egyszerűbb és biztosabb, ha a készü- 115 léknek az ablakok mentén való legördí-