102632. lajstromszámú szabadalom • Készülék épülethelyiségek hőveszteségeinek meghatározására
_ Megjelent 1931. évi május hó ln-én. MAGYAR KIRÁLYI JEggnl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102632. SZÁM. — VII/C. OSZTÁLY. Készülék épülethelyiségek hőveszteségeinek meghatározására. Pech László oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi december hó 23-ika. Épülethelyiségek hülési hő-veszteségeit tudvalevőleg azért kell megállapítani, hogy a helyiségben felállítandó fűtőkályhának helyes méreteit megállapíthassuk. 5 A hülési hőveszteségeket eddigelé kiszámították és némely esetben a számítások megkönnyítésére táblázatokat használtak. Mindkét esetben a hőveszteségeket csak hosszadalmas, fárasztó, lélekölő munkával 10 állapították meg, mimellett tévedések és számítási hibák igen gyakoriak voltak. A bejelentés tárgya oly készülék, mely az eddigi számításokat feleslegessé teszi és melynek segélyével a fűtendő helyiségek 15 tervrajza alapján a hülési hőveszteségeket közvetlenül, számítás nélkül megállapíthatjuk. A rajz 1. ábrája a készüléknek vázlatos távlati képe, a 20 2. és 3. ábrák a készülék hengerein levő diagrammokat, a 4. és 5. ábrák a diagrammoknak egyegy részletét leolvasás közben, a 6. ábra végül a készülék példaképpen] 25 vázlatos oldalnézetét szemlélteti. A hülési hő-veszteséget tudvalevőleg következő képlet alapján számítjuk ki: W = k. F. Bt, mely képletben 30 W = hülési hőveszteség Cal/óra k = hőn tadási tényező, F - hülőfelület Dt ----- hőifokkülönbsóg a belső és külső hőmérséklet között. Ha a fal hosszát (1)-lel 35 és magasságát (H)-val jelöljük, úgy a hülőfelület F = 1. h., mely értéket alapképletünkbe helyettesítve: W = k. 1. h. D-t. Ha e képletben a tekintetbe jövő legnagyobb faknagasságot (hm ax) és le-gna- 40 gyob-b hőfokkülönbséget (Dtma x ) vesszük alapul, akkor képletünk a következő: I.) W = (hma x .DW).k.l E képlet szerint, ha a maximális falmagassagot és hőfokkülönbséget állandónak 45 tekintjük, akkor a hülési hőveszteség (W) a hőátadást tényezőnek (k) és falhossznak (1) függvénye. A geometriából tudjuk, hogy fenti képlet, ha W-t szintén állandónak tekintjük, grafikusan hiperbolát ábrá- 50 zol. Hia változtatjuk a W-értékét, úgy mindig más és más hiperbolát kapunk. A rajznak 3. ábráján több ily különböző (Wl, W2, W3) stb. értékeknek megfelelő hiperbolát látunk felrajzolva. Az egyes 55 görbék úgynevezett álliandó hőveszteségnek megfelelő görbék, amennyiben az egyes görbéknek minden pontjában a hőveszteség állandó. E grafikonban függélyes irányban a különböző (1) értékek és 60 vízszintes irányban a különböző (k) értékek vannak feltüntetve. Ha bizonyos falhossznak és bizonyos hőátadási tényezőnek megfelelő höveszteséget kell megállapítanunk, úgy e diagrammban megálla- 65 pítjuk a (k) és (1) értékek által meghatározott (f) pcntot (5. ábra) és egyszerűen felolvassuk, hogy az e ponton áthaladó hiperbola hány kalória hőveszteségnek felel meg. 70 Az ilyképp megállapított hülési hőveszteség azonban csakis a hiperbolák megrajzolásánál alapul vett maximális hőfokkiilönbség és maximális falmagasság esetére érvényes. Ha a helyiségnek falmagassága 75 ennél kisebb, vagy pedig ha a tekintetbe
