102527. lajstromszámú szabadalom • Nyomólevegővel vagy nyomóolajjal működtetett, központi olajozó berendezés

Megjelent 1931. évi május hó 102-én. MAGYAR KIRÁLYI ^M^HR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102527. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Nyomólevegó'vel vagy nyomóolajjal működtetett központi olajozó berendezés. Alex. Friedmann cég1 Wien. A bejelentés napja 1930. évi április hó 19-ike. Ausztriai elsőbbsége 1929. évi május hó 13-ika. A magával az olajozandó géppel hajtott szokásos, központi olajozó berendezésiek­nek (olajozó szivattyúknak vagy olajozó szekrényeknek), melyek az olajozandó gép 5 megfelelő helyein vannak elrendezve és melyektől minden egyes olajozandó hely­hez csövek vezetnek, melyeken a kenőola­jat vezetjük vagy szorítjuk keresztül, egész sor hátrányuk van. 0 Ezzel, az igen sok olajozandó helyes gé­peknél, az áttekintést nagy mórtékben megnehezítő csőhálózatot kapunk, mely mindig ki van téve annak a veszélynek, hogy vigyázatlanság vagy egyéb véletle-5 nek folytán megsérül, ami az üzembizton­ságot nagyon károsan befolyásolja. Azon­kívül minden gépen igen nagy számú olyan olajozandó hely is van, melyeknek nincs szüksége folytonosan dúsan való 0 olajozásra. Minthogy a szokásos olajozó készülékek olaj továbbító szerveinek szál­lítási mennyisége a fő olajozandó helyek átlagos és maximális olajszükségletének megfelelően vannak méretezve, ezért a 5 mellék olajozó helyekhez vezetendő olaj­mennyiségek beállításában, mindenkor nehézségek származnak, ha ugyanazon olajozó készülékkel úgy fő, mint mellék­olajozandó helyeket kell olajjal ellátni. 0 Ez okból az olyan mellék-olajozandó he­lyeket, melyeknek olajszükséglete ki­csiny, többnyire ki is kapcsolták a kény­szermozgású központi olajozó berendezés­ből és a gépet kezelő személyzetre bízták 5 azoknak időnként és idejekorán kézzel való olajozását. A központi olajozó berendezéseknek kü­lön csoportját alkotják azok, melyek nagy mértékben szétágazó csőhálózatot, mely­hez az egyes olajozandó helyek vannak 40 kapcsolva, egyetlenegy kézi olajszivattyú segélyével, időnként nyomóolajjal látnak el. Az ilyen berendezések különösen meg­bízhatatlanok, mert az egyes csőágak el­lenőrizhetetlen ellenállásai az egyes ola- 45 józandó helyekhez vezetendő, meghatá­rozott olajmennyiségnek biztos megsza­bását meg nem engedik. Hiszen ezek az ellenállások a használt kenőolaj viszkozi­tásától, a vezetékekben és a kenendő he- 50 lyeken uralkodó, ingadozó hőfokviszo­nyoktól és egyéb véletlenségektől függ­nek. A találmány olyan központi olajozó be­rendezés, melynek célja, hogy a gépen 55 áttekinthetően elrendezett helyen kézzel, vagy a gép járásától függően, egysze­rűen ós áttekinthető módon, igen nagy számú olajozandó helyet üzembiztosan lehessen egészen pontosan meghatározott 60 olajmennyiségekkel ellátni, ahol is első­sorban arra voltunk figyelemmel, hogy az olajvezetékek hosszában lehetőleg megtakarításokat érjünk el. A találmány lényegében abból áll, hogy 65 nyomólég- vagy nyomóolajrudazat segé­lyével, alkalmas helyről, olajelosztó ké­szülékeket működtetünk, melyek úgy van­nak berendezve, hogy minden egyes ola­jozandó helyhez előre meghatározott 70 mennyiségű olajat juttathatnak. Minthogy a modern üzemekben nyomó­levegő mindenkor rendelkezésre áll, az ilyen berendezés alkalmazása többnyire lehetséges lesz. Ahol nincs nyomálevegő, 75 ott a találmányt nyomóolajrudazat segé­lyével lehet megvalósítani. Az ilyen olajozó berendezésnél helyileg

Next

/
Oldalképek
Tartalom