102494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olaj hasítására
Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102191. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás olaj hasítására. Universal Oil Products Co. cég Chicago. A bejelentés napja 1929. évi március hó 12-ike. Jelen találmány eljárás könnyebb szénhidrogéneknek nehezebbekből hasítás (krakkolás) útján való előállítására. Ilyen eljárásoknál az olajat a hevítőövben, pl. 5 hevítőkígyóban, a kellő hasítási hőmérsékletre hozzuk és azután nagyobb térfogatú övhöz vezetjük, ahol a gőzök a folyadékból kiválnak. A gőzöket azután ebből az övből eltávolítjuk és deflegmáljuk, míg a 10 visszaáramló kondenzátumot további hasításnak vetjük alá. Azt a folyadékot, amely a gőzök leválasztása után a második övben megmarad, elvezetjük anélkül, hogy hasítás céljából ismét a hevítő övhöz 15 vezetnők. Az ilyen rendszerek egy részét rendszerint megfelelő előmelegítők és egyéb hőkicserélő szerkezetek képezik. Az alábbi leírás példaképen ilyen rendszerekkel dogozó eljárást tárgyal, anélkül azon-20 ban, hogy e rendszerekre szorítkoznék. Ilyen krakkolási eljárásoknál újabb vizsgálatok szerint két, különösen fontos fázis játszik szerepet. Az eljárás első szakaszában könnyebb és nehezebb termékek 25 képződnek, második szakaszában pedig polimerizáció vagy hasonló reakció lép fel, amely a folyékony maradékban hátrányos termékek, így iszap és koksz képződését okozza, még pedig annál inkább. 30 minél előbbre haladt ez a második reakció, mely tehát főleg az első vagy hasító reakcióból eredő nehezebb termékekben megy végbe. A második fázisban alig keletkezik nagyobb mennyiségű könnyű 35 szónhidrogén, pl. motortüzelőanyag. Mindezek ellenére eddig az volt a szokás, hogy ezeket a folyadékokat lehetőleg sokáig nem vonták ki az eljárásból, vagyis az első fázisból eredő termékeket aránylag hosszú K) ideig magasabb hőmérsékletű övben halmozták fel. Azt hitték, hogy a maradék kezelési idejének meghosszabbítása az alacsony forrpontú szénhidrogének leggazdaságosabb kitermelését teszi lehetővé. Folytatólagos kísérletek azonban meg- 45 lepő módon azt mutatták, hogy nem így van a dolog. Ha az olajat körfolyamban tartó hasítórendszer, reakcióövében levő folyékony maradékból próbát veszünk, akkor — feltéve, hogy 3/Z cl folyadék, 50 amelyből a próbát vesszük, csak rövidebb ideig maradt ebben a reakcióövben — a próbával a következő kísérleteket végezhetjük: A folyékony maradékból vett próbát 55 olyan állapotba hozzuk és olyan feltételeknek vetjük alá, amelyek az eredeti reakcióövben uralkodnak és a vizsgálatot hoszszabb ideig végezzük. Azt fogjuk találni, hogy ebből a próbából további értékes 60 könnyű szénhidrogének, mint motortüzelőanyag, gazolin vagy benzin, nem termelhetők ki, hanem ellenkezőleg, a krakkoló rendszer reakcióövében uralkodó viszonyoknak alávetett próba csak polimerizá- 65 ciót, vagyis a második reakciót eredményezi. A polimerizáció bizonyos, a folyékony maradékban jelenlevő szénhidrogénvegyületek sűrűségét növeli és a folyadékból aránylag nagy mennyiségű iszap 70 vagy koksz képződik. Ha azonban a hasításból visszamaradó folyadékot aránylag rövid idő múlva kivesszük abból az övből, amelyben a polimerizációt okozó elősegítő hőmérséklet 75 uralkodik és a folyékony maradék melegét nyomban ezután elvezetjük, akkor á hőmérséklet csökkenése a polimerizációt lehetetlenné teszi. Ezzel a maradékban iszap és koksz képződését meggátoljuk. A 80
