102281. lajstromszámú szabadalom • Szivattyúszerkezet és szivattyúzó eljárás

— 5 — szakokban kézzel vagy önműködően zárhatjuk. A 11. ábra oly (58) csövet mutat, melyben a szűk nyílású (59) gyűrű van, mely 5 csövön átmenő folyadékban levő hullámáramok számára inerciát képez. A 12. ábrán az (58) csőben hasonló (60) inercia van, melynek hosszúkás hüvely alakját adtuk és így más értékű, mint a 11. áb-10 rán látható inercia. A 13. ábrán feltüntetett (58) csőnek merev (61) tágulata van, mely a csővel szerieszben kapacitásként szerepel. A 14. ábra szerint az (58) cső a zárt merev (62) térrel kapcsolatos, 15 mely — ha folyadékkal megtelik — mellékzárlatú kapacitásként szerepel. A 15. ábrán feltüntetett (58) cső a (63) térrel közlekedik, melynek külső végét a (64) diafragma zárja el. Ha a (63) tér folya-20 dókkal megtelt, mellókzárlatú kapacitást alkot. A 16. ábrán látható (58) esőből a (65) cső indul ki, melyben a szorosan beleillő (66) dugattyú a (67) és (68) rugók hatásával szemben mozog. A rugók ru-25 galmassága a folyadék rugalmassága helyébe lép ós így az (58) csőhöz mellékzárlatú kapacitást kapunk. A leírtak csak példák és nyilvánvalóan az inerciának és kapacitásnak más alakjait is használhat-30 juk. Ha a csőben kanyarulat van, akkor a kanyarulat két oldalán levő csőrészek viszonya a főhullám harmonikusát törekszik létrehozni. A legkedvezőbb hatásfok 35 elérésére e harmonikusnak előnyösen a csőkönyökben csomóponttal kell rendelkeznie. Ekkor a könyök inerciaként működik. A szivattyúzott folyadék be- és kiáramlása is harmonikus létesítésére törekszik, 40 mely négyszer oly hosszú, mint az a folyadékoszlop, mely a komprimáló szerkezet minden löketénél a csövön keresztül áramlik. Előnyös, ha ez a harmonikus azonos azzal, melyet egy görbe vonal ró-45 szeinek aránya hoz létre, vagy legalább is ennek egy harmonikusa. A folyadéknak be- vagy kilépési helyen való átáramlása is némileg inerciahatással jár. Hasonlóképen inerciahatást hoz létre a folyadék-50 szállító cső és á kompresszorhenger csatlakozási helyén mutatkozó keresztmetszetei változás. A kompresszor dugattyú és a csővezeték között a kilépő csapban vagy szelepben rendszerint alkalmazott kis 55 kamra, valamint maga a henger is némikép kapacitás szerepét játsszák. Az em• lített kamra el is maradhat, amikor is á henger egyedül képezi a kompresszióteret. A szerkezetnek bizonyos részei úgy állíthatók be, hogy ezáltal a működés ha- 60 hatásfokát módosíthatjuk vagy szabályozhatjuk. Ezek a következők: 1. A kompressziótér méreteit változtathatjuk. 2. A kompressziótér és a cső közötti kapcsolat viszonylagos nagyságát változtathatjuk. 65 3. Változtathatjuk továbbá annak a csőnek a keresztmetszetét is, melyen át a folyadékot szivattyúzzuk. 4. A dugattyú sebességét vagy felékelését változtathatjuk. 5. A dugattyú keresztmetszetét vagy 70 lökethosszát változtathatjuk. 6. Annak a visszacsapószelepnek, amelyen át a folyadék a rendszerbe lép, méretét vagy nyí- ' lását változtathatjuk. 7. A kilépő nyílás méretét vagy nyitási sebességét változ- 75 tathatjuk. A rendszer kellő beállítására és szabályozására a felsorolt elemek közül egyet vagy többet megfelelően állíthatunk be, illetve változtathatunk niéíí. A szerkezet különböző elemeinek változ- 80 tatása következtében beálló quantitativ hatások nem egyenlők. r Más a működés, ha a kilépő szelep a kompressziótérben van és más, ha ez á szelep a csőben talál elhelyezést. Az első 85 esetben a visszacsapó szelep méretének vagy nyílásának növelése, a második esetben pedig a visszacsapó szelep méretének vagy nyílásának csökkentése látszólag ugyanoly értelmű változást hoz létre, 90 mint 1. a kompressziótér méretének nöye lése, 2. a kompressziótér és a cső közötti összeköttetés viszonylagos nagyságának csökkentése, 3. a szivattyúzó cső keresztmetszetének csökkentése, 4. a dugattyú 95 sebességének növelése vagy a lökétidő csökkentése, 5. a dugattyú nagyságának vagy keresztmetszetének vagy lökethoszszának növelése és 6. a kilépő nyílás keresztmetszetének növelése. A felsorolt 100 adatok útmutatást adnak arra, hogy milyen változtatásokat kell keresztülvinni oly célból, hogy a szerkezetben létesített bármily változtatást kompenzáljuk. Há a cső kilépő nyílását a cső és a kom- 105 pressziótér csatlakozási helyétől távolabb tesszük], vagy ha a kilépő nyílással kapcsolatos inerciát a cső és a kompresszió- ' tér csatlakozási helyétől eltávolítjuk, akkor a hatás ugyanoly jellegű, mint az, no amely a kompressziótér kibővítéséből adódnék. Mindamellett kívánatos, hogy a kilépő nyílást, az inerciát és a csőnek ^ a kompressziótérrel való csatlakozási he- . lyét egymáshoz minél közelebb rendezzük 115 eí; 'mivel akkor; ha e részek egymástól