102281. lajstromszámú szabadalom • Szivattyúszerkezet és szivattyúzó eljárás

— 6 — távol vannak, a hatás nem azonos egyettlen tér hatásával, hanem oly esődarab hatásával, melynek mindkét végén különböző indukciók vannak. Az ilyen elrende-5 zésnél a kompressziótér pontos méreteit nehezebb megállapítani. Mindamellett bizonyos esetekben kívánatos az ilyen megnövelt tér alkalmazása, habár a tervezés nagyobb nehézségekkel is jár. 10 Igen hosszú csöveknél előfordulhat, hogy a hullám, miközben a folyadékban ' előrehalad, deformálódik. Ilyenkor kívánatos lehet járulékos vagy új kapacitásoknak, inerciáknak, ellenálásoknak vagy 15 veszteségeknek a szerkezet egy vagy több részébe való beiktatása, oly célból, hogy az áramnak a deformációját elkerüljük. Ehhez némileg hasonlóan nagy távolságra kiterjedő távíró- és távbeszélő-20 vezetékekbe oly eszközöket, pl. Pupin-csé-1 véltet szokás'beiktatni, melyek az áram• hullám deformáció ját megakadályozzák. . Előnyösen olyan jellegű rezgést vagy hullámot választunk, hogy a folyadék a 25 nehézségi --erő által előidézett természetes rezgéssel rezegjen. Így pl. valamely kompresszort • úgy működtethetünk, hogy lökete alatt mesterségesen oly gyorsulást hozzon létre, mely azon természetes gyor-80 sulásnak felel meg, melyet a nehézségi erő a rendszenben szabadon leeső folyadékban 'előidézne. Ha ez a természetes rezgés nem felel meg annak a folyadékmenynyiségnek, amelyet szivattyúzni szándé-85 kozunk, akkor a kívánt hatás elérésére a csővezeték állandóit megfelelően változtathatjuk. Ha .a cső elég bő vagy a szivattyúzott folyadékmennyiség a cső keresztmetszeté-40 hez viszonyítva kicsiny, a súrlódási ellenállás csekély lesz és gyakorlati célokra elhanyagolható. Kívánatos, hogy a rendszer veszteségei minimálisak legyenek, úgy hogy az egyetlen tényleges és figye-45 lembe veendő veszteség a kilépő nyíláson keresztii lszivattyú zott folyadékmennyiség. Folyadéknak a rendszerbe való belépését negatív veszteségnek tekinthetjük. Akusztikai inerciának vagy öninduk-60 ciónak oly szerkezetet tekinthetünk, melynek csakis inerciája van, melyet pl. a cső keresztmetszetének csökkentése hoz létre. Hasonlóképen akusztikai kapacitást oly tér alkothat, mely a csővel közlekedik és 65 folyadékkal telt. Akusztikai inerciák, kapacitások, ellenállások és veszteségek kombinálhatók, úgy hogy akusztikai szűrőket alkotnak, melyek elektromos szűrőkhöz hasonlók és hatásuk abban van, hogy a szivattyúrendszerben létrehozott 60 kompresszióhullámok hatásukban hanghullámokkal azonosak. Ugyanígy, mint az elektromosságtanban, az ilyen szűrők a szivattyúrendszerben is kis áthatású szűrőknek, nagy áthatású szűröknek és köz- 65 benső áthatású szűrőknek nevezhetők. A kis áthatású szűrők oly rezgéseket engednek át vagy hoznak létre, melyeknek frequenciája egy bizonyosnál kisebb, vagy pedig más, általuk felvett rezgéseket ily 70 módon képesek átalakítani. A nagy áthatású szűrők oly rezgéseket engednek keresztül vagy hoznak létre, melyeknek frequenciája egy bizonyosnál nagyobb, vagy pedig más, általuk felvett rezgése- 75 ket ily módon képesek átalakítani. A közbenső áthatású szűrők oly rezgéseket engednek át vagy hozhatnak létre, melyeknek írequenciája két meghatározott érték között van, vagy pedig más, általuk fel- 80 vett rezgéseket ily módon képesek átalakítani. Mindezek a szűrők adott esetben alkalmasak lehetnek az említettektől eltérő rezgések áthatolásának megakadályozására. Akusztikai szűrőket ugyanazon 85 törvények szerint alkalmazhatunk, mint elektromos szűrőket. Könnyebb oly szűrők létesítése, melyek a hullámhosszhoz viszonyítva igen kis terjedelműek. Mindamellett hosszabb szűrőket is használhatunk, 90 de ezek hatásának pontos előzetes megállapítása nehezebb. Az elektromos és akusztikai szűrők közötti analógiák nem csak szavakban léteznek, hanem tényleges fizikai analógiát ál- 95 lapíthatunk meg. Az elektromos áramnak, hanghullámoknak és folyadékokban fellépő kompresszióhullámoknak tovaterjedése úgy látszik, azonos törvények szerint megy végbe. Az utóbbi hullámoknál 10< akusztikai inerciák, kapacitások, ellenállások és veszteségek kombinációja hasonló hatásokat hoz létre, mint megfelelő elemek kombinációja elektromos áramkörökben. Valamely szűrő hatásának elő- 10! zetes megállapítását megkönnyíthetjük, ha a szűrő két vége azonos értékű. Mindamellett oly szűrőket is alkalmazhatunk, melyeknek végei különböző értékűek. Az ilyen elrendezésben a két vég közötti kü- H( lönbség önmagában is bizonyos hatásokat hozhat létre. Eszményi az olyan szűrő, mely gyakorlatilag energiaveszteség nélkül engedi keresztül azt a frequenciát, amelyet a szerkezetben fel akarunk hasz- ll{ nálni és ugyanakkor minden más frequen-