102281. lajstromszámú szabadalom • Szivattyúszerkezet és szivattyúzó eljárás

— 2 — 13., 14., 15. és 16. ábrákon kapacitásokkal felszerelt csövek hosszmetszetei láthatók, a 17., 18. és 19. ábrák lassú áthatású elek-5 tromos szűrők vázlatai, a 17a,, 18a. és 19a. ábrák lassú áthatású, folyadékrendszerekhez alkalmassá tett akusztikai szűrők vázlatai, a 20., 21. és 22. ábrák gyors áthatású elek-10 tromos szűrők vázlatai, a 20a., 21a. és 22a. ábrák gyors áthatású, folyadékrendszerekhez alkalmassá tett akusztikai szűrők vázlatai, a. 23., 24. és 25. ábrák közbenső áthatású 15 elektromos szűrők vázlatai, végül a 23a., 24a. és 25. ábrák közbenső áthatású, folyadékrendszerekhez alkalmassá tett akusztikai szűrők vázlatai. A szivattyúszerkezetnek az 1—5. ábrán 20 feltüntetett foganatosítási alakjánál az (1) kompresszor (2) hengerében a szorosan beillő (3) dugattyú jár, melyet az (5) csapágyban vezetett (4) tengely tart. A (4) tengely külső végében ágyazott (6) görgő 25 a (7) alaktárcsán gördül, mely a harántirányú (8) tengelyen van. A tengelyt a (9) szíjtárcsa hajtja, melynek (10) szíját a (11) elektromotor hozza mozgásba. A (3) dugattyút a (12) tekercsrugó, mely a (4) 30 tengelyt veszi körül, rendszerint visszahúzott helyzetben tartja; a (12) rugó a (6) görgőt a (7) alaktárcsával igyekszik érintkezésben tartani. Az (1) hengerből a (13) kivezető cső indul ki, melyet példaképen 35 görbítetten ábrázoltunk. A (13) csőben a beállítható (14) csap vagy szelep van. Az (1) hengerhez a (15) beömlő cső vezet, mely a (16) szelepszerkezettel létesít öszszeköttetést. Az 1. ábrán feltüntetett pél-40 dánál a (16) szelepszerkezet a kútban vagy más folyadékforrásban vagy folyadékkészletben levő (17) folyadékba merül. A (16) szelep (18) ülése felett önsúlya folytán a (19) záró golyó nyugszik, me-45 lyet a (20) kosár zár körül és vezérel; e kosár felső végén a (21) csavarorsó van, mellyel a (19) golyónak a (18) ülésről való felemelkedési mértékét beállíthatjuk. A szerkezet elindításához a (15) csőbe illesztő tett (22) T-darabtól a (23) cső vezet a (24) folyadéktartályhoz. A (23) cső belépő nyílását a (25) csap vagy szelep vezérli. A szerkezetet elindítása előtt folyadékkal kell megtölteni, amihez bármilyen alkal-55 más elrendezést használhatunk. Így pl. erre a célra a (8) tengelyt úgy forgatjuk el, hogy a (7) alaktárcsa megengedje a (3) dugattyúnak a 4. ábrán kihúzott vonalakkal feltüntetett szélső helyzetét elfoglalni. A (14) csap nyitott helyzeténél a 60 (25) csapot nyitjuk, mire a (24) tartályból a folyadék a rendszerbe lép és azt teljesen kitölti. Arra kell figyelni, hogy a rendszerben a szivattyúzás műveletének megkezdése előtt gyakorlatilag ne marad- 65 jon szabad levegő. Miután a rendszert a leírt módon folyadékkal megtöltöttük, a (25) csapot zárjuk és ezáltal a (24) tartállyal való kapcsolatot megszakítjuk. A (14) csap nyitva maradhat. Ha már most 70 a motort elindítjuk, akkor a (7) alaktárcsa a (3) dugattyút befelé nyomja és a rendszerben levő folyadékot komprimálja. Mihelyt a (7) alaktárcsa megengedi, a (4) rugó a dugattyút visszahúzza. A nyomást 75 a dugattyú minden lökete után megszüntetjük. A kompressziónak ezáltal létrehozott változása folytán a (19) golyó üléséről felemelkedik, a folyadék a (16) szelepen átáramlik, a (15) csőben felemelke- 80 dik és a (14) csapon keresztül a (13) kilépő csőbe lép. A (14) csap vagy szelep úgy állítható be, hogy a kilépő nyílás nagyságának határolása által a mindenkor szóbanforgó szerkezet maximális teljesít- 85 ményét vagy szivattyúzó hatását érjük el. A szerkezet teljesítményét és hatásos működését bizonyos mértékig azáltal is szabályozhatjuk, hogy a (.19) golyó emelkedési mértékét határoló go (21) ütközőt beállítjuk. A (8) tengely fordulatszámának, valamint a (7) alaktárcsa alakjának és méreteinek megválasztásával a szerkezet működését és a teljesítményt befolyásolhatjuk. A dugattyú mű- 95 ködtetésére nem csak alaktárcsát, hanem más eszközöket is használhatunk. Habár az alapelmélet, amelyen a szerkezet működése alapul, bizonyos tekintetben kétes is lehet, mindamellett valószínű, HX hogy a rendszerben levő folyadékra ható dugattyú gyors ide-odamenő mozgása időszakonként a kompresszióváltozások sorozatát hozza létre, melyek a megfelelő időszakban a folyadékon mint a folyadék IOÍ rugalmassága és kompresszibilitása folytán létre jövő kompresszióhullámok haladnak keresztül. Az ily módon létrehozott energiahullámok a (16) szelepig haldanak tovább, itt visszaverődnek és az 111 energia elegendő ahhoz, hogy a (16) szelepet nyissa, a folyadékoszlopot felemelje és ugyanekkor a folyadékkészletből folyadékot szívjon be. Bizonyos rendszerekben, melyek energiát folyadékok útján visz- uí nek át, az energiát hordozó folyadéktömeg gyakorlatilag nem áramlik. Ezzel szemben a jelen találmánynál az energia