102228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes termékek előállítására növényi anyagokból

Megjelent 1931. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102228. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás értékes termékek előállítására növényi anyagokból. Dr. Rinman Erik Ludwig vegyész Djursholm (Svédország). A bejelentés napja 1930. évi julius hó 10-ike. Már korábban (357.370. sz. német szabadalom) ismertettem olyan eljárást, melynek révén növényi anyagokból értékes kémiai termékeket lehet előállítani. Ez az 5 eljárás a gyakorlatban nem terjedt el, mert a berendezés és az üzem költséges volt. A találmány tárgyát képező új eljárás ugyancsak értékes termékeknek növényi anyagokból való eljárására vonatko-10 zik, de a régebbihez képest olcsóbb üzemmel értékesebb termékeket szolgáltat. Az eljárás azon az új felismerésen alapul, hogyha bármilyen növényi anyagot bárium- vagy stronciumhidroxid vagy 15 ezek keverékének vizes oldatával főzünk, olyan anyagok keletkeznek, melyek a száraz desztilláláskor, különösen erős bázisok jelenlétében, nagymennyiségű értékes kémiai terméket, mint alkoholokat, alde!0 hideket, ketonokat, szénhidrogéneket és hidrogént szolgáltatnak. Az eljárás tehát lényegileg abban áll, hogy a növényi anyagokat előbb bárium vagy stronciumhidroxiddal, vagy ezek elegyével főzzük. Í5 A főzési hőmérsék (melynek 200°-ot nem kell túlhaladnia) olyan magas, hogy a növényi anyagok szétfőnek és az alkalmazott bázisokkal vegyületeket képeznek. A főzés révén termelt anyag, mely egyrészt $0 vízben oldható, másrészt gyakorlatilag vízben oldhatatlan anyagokból áll és a töménység szerint többé-kevésbbé sűrű, szükség esetén még olyan anyagokkal keverhető, melyek, mint pl. az alkalmazott 55 bázisok karbonátjai, vagy a szénpor, a száraz desztilláció foganatosítását megkönnyítik; az anyagot ezután szárazon desztilláljuk, még pedig célszerűen túlhevített vízgőz jelenlétében. Ilyenkor illó tO vegyületek keletkeznek, mint alkoholok, aldehidek, ketonok, szénhidrogének és hidrogén, még pedig nagyobb vagy kisebb mennyiségben, aszerint, hogy a száraz desztilláció alkalmával tetemes mennyiségű szabad bázis van-e jelen vagy nincs. 45 Ezen illó anyagok a száraz desztilláció közben az esetleg alkalmazott túlhevített vízgőzzel átdesztillálnak és ismert módon foghatók fel. A száraz desztilláció maradéka a főzésnél használt bázis szerint bá- 50 riumnak vagy stroncium nak vagy e kettőnek karbonátjaiból és esetleg hidroxidjaiból, továbbá szénből áll, tekintet nélkül arra, hogy előzetesen adagoltunk-e szenet vagy nem. Alkalmas módon végzett ége- 55 tés révén az anorganikus anyagokat viszszanyerhetjük, még pedig eredetileg alkalmazott alakjukban, tehát oxidok, illetve hidroxidok alakjában, melyeket újabb adag növényi anyag főzésénél hasznosít- 60 hatunk. Az új eljárás további ismertetésére szolgálnak a következő részletek. Minthogy az eljárás maga lényegileg egyformán megy végbe, akár csak báriumhid- 65 roxidot, vagy csak stronciumhidroxidot, vagy ezek keverékét alkalmazzuk, egyszerűség kedvéért a következőkben báriumhidroxid alkalmazását ismertetjük, mely ezidőszerint olcsóbb a stroncium- 70 hidroxidnál. A főzéshez nem kell más vegyszer, mint báriumhidroxid, noha némely esetben kis mennyiségű szóda vagy nátronlúg adagolása a főzést megkönnyíti. Ha — kevés 75 szóda vagy nátriumhidroxid jelenlétében vagy ezek nélkül — báriumhidroxiddal végeztük a főzést, akkor a keletkezett anyag beszárítás után a száraz desztilláláskor túlságosan hevesen reagál. A szá- 80