102091. lajstromszámú szabadalom • Körforgó erőgép
Megjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALm Bni ÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103091. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Körforgó erőgép. Dr. Miklós Géza ügyvédjelölt Pápa. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 14-ike. A jelen találmányt képező körforgó erőgép három egymásba illő hengerből áll, melyek közül a belső (VII. 1. ábra f. és VIII. 2. ábra f.) és a külső henger (VII. 5 1. ábra h. ós VIII. 2. ábra h.) lerögzítve szilárdan állanak, míg a középső henger (VII. 1. ábra g. és VIII. 2. ábra g.) az alábbiak szerint reá ható erők folytán körforgó mozgást végez. 10 A belső henger egyrészről tengelyét képezi a forgó középső hengernek, másrészről a hajtóanyag (gőz, gáz stb.) ezen belső hengerbe vezetve, a rajta levő nyílásokon (VIII. 3. ábra a.) a középső hengeren el-15 helyezett szelepek alatt levő lyukakon keresztül nyomul be az ugyancsak a középső hengeren kiképzett munkaterekbe. Ezek a nyílások egyenlő méretűek, egymáshoz képest tengely mentén eltoltak, egymás-20 hoz képest egyenlő távolságban elforgatottak s arra hivatottak, hogy a hajtóanyag szabályszerű megszakításokkal más-más időpontban jusson be az egyes munkaterekbe. 25 A középső henger a belső hengeren levő nyílások számának megfelelő számú zárt teret-munkateret (VII. 1. ábra b. és VIII. 2. ábra b.) foglal magában, melyek a középső henger külső felületén, a belső hen-30 geren levő nyílásokkal egy irányú bemélyedésekből állanak. Mindegyik munkatérben egymástól tengelymentén eltolt, de el nem forgatott szelep (VII. 1. ábra c.) van. Ezeket a c. szelepeket az alattuk levő 85 lyukakon keresztül beáramló hajtóanyag felemeli, majd a beáramlás megszűntekor ezek a szelepek a henger forgása közben részben az ütközők előtt összegyűlemlő, összeszoruló légnyomás, részben az ütkö-Í0 zők közvetlen ellenállása eredeti fekvő helyzetükbe hozza, amíg a szelepek forgás közben az ütközők alatt elhaladnak s amíg a hajtó anyagnak a munka áramlása szünetel. A külső hengeren vannak elhelyezve az 45 egyes munkaterekbe nyúló egymáshoz képest tengelymentén eltolt és egymáshoz képest elforgatott ütközők (VII. 1. ábra d.). Ezek a helytálló külső hengeren elhelyezett ütközők az ugyancsak helyt- 50 álló belső hengeren levő nyílásokhoz képest a nyílásokkal egy forgási síkban, de a belső henger nyílásnélküli részei felett vannak elhelyezve akként, hogy a szelep és az alatta levő lyuk csak altkor jut for- 55 gás közben a nyílás fölé, amikor az ütközők alatt lehajolva már elhaladt s a hajtóanyag csak akkor léphet újból a munkatérbe, amikor a szelep alatt levő lyuk forgás közben újból a nyílás fölé 60 kerül. Végül a külső hengeren vannak elhelyezve a munkaterekbe nyíló és a hajtóanyag elhasznált termékeit elvezető nyílások (VII. 1. ábra e.). 65 A gép működése a következő: A hajtóanyag a tengelyt alkotó hengerbe áramlik és az azon levő nyílásokon keresztül a szelepek alatt levő lyukakon keresztül haladva és a szelepeket fel- 70 emelve a munkaterekbe áramlik, ahol a szelepekbe ütközve azokkal együtt a középső hengert forgó mozgásra kényszeríti, mivel pedig a szelepek egymáshoz képest tengelymentén eltolva egyvonalban van- 75 nak elhelyezve, mindegyik szelep másmás időben jut forgás közben az egymáshoz képest elforgatott ütközőkhöz és a belső hengeren levő egymáshoz képest elforgatott nyílásokhoz, minek folytán a 80
