102081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajok hőkezelésére

— 6 — ban levő telítetlen alkatrészeknek telítettekké való átalakításához. A (C) egység dómjának felső végén levő csonkhoz e célból a (103) gázvezeték csat-5 lakozik. A (103) vezeték a (II) síi rí tő bői jövő (106) vezetékkei áll összeköttetésben, mely sűrített állapotban például metánt vagy más, hidrogénben gazdag gázt vezethet. A (C) egységnek e gázzal való ellátá-10 sát a (110) szeleppel szabályozhatjuk. E gázt hígított állapotban ügy vezetjük a (H) sűrítőhöz, hogy a (C) egységhez tartozó (73C) kondenzátorról fent a (107) vezetéket ág.aztatjuk le, mely a (73C) konden-15 zátorból a nem kondenzálható gázokat elvonja és a (H) sűrítőhöz vezeti, mely utóbbihoz azonban a (108) vezetéken át valamely más forrásból is vezethetünk gázt. a (H) sűrítőhöz vezeti, mely utóbbihoz 20 azonban a (108) vezetéken át valamely más forrásból is vezethetünk gázt. Hogy a sűrítőből az utolsó (D) egységet is elláthassuk telítő gázzal, a (106) kivezető csövet a (105) T-darabhoz vizeljük, 25 mely egyrészt a (C) egység (103) bevezető csövével, másrészt a (D) egység (109) bevezető csövével van összekötve, mely utóbbiban a (111) szabályozó szelepet rendeztük el. 80 Az első (A) egység (20) dómjából vételezett gőzöket a (73) kondenzátorba vezettük; a (B) egység dómjából elvont gőzöket a (96) vezetéken át először az (A) egység (7) fűtőköpenyébe, azután a (98) kon-35 denzátorba vezettük. A (C) egység dómjából vételezett gőzök nyomása aránylag nagy. E gőzök a (112) csonkon át a (113) nyomáscsökkentő szelephez, majd a (73C) kondenzátorba áramlanak. A gázok 10 itt is részben folyadékká, sűrűsödnek, részben azonban nem kondenzálódnak. A nem kondenzálódó gőzöket a kondenzátor különböző helyeiről a (114) csonkokon át a (II) sűrítőhöz vezető (107) vezetékbe bo-45 csáthatjuk. Ebből a (73C) kondenzátorból is, a benne képződő folyadékot egyrészt a (740) vezetéken át valamely készlettartályba, másrészt a (60C) elágazáson át ismét a frakcionáló toronyba vezethetjük, 50 hogy a frakcionálásnál a visszaáramló kondenzátum képződését elősegítsük. A (C) egység kazánját is az (F) kemence elégési gázaival hevítjük, mert a (99) huzam a (100C) szabályozó szellentyűn ke-55 resztül e kazán fűtőköpenyével is összeköttetésben áll. Míg az első két (A, B) egységben a frakcionálás az olaj hasítása nélkül ment végbe, addig a (C) egységben a nyomás alkalmazása folytán hasítást lehet vé- 60 gezni. A nyomást egyrészt az okozza, hogy (103)-nál hidrogénben gazdag gázokat vezetünk be, másrészt arra, hogy az előkezelt folyadék ebben az egységben nagyobb nyomás alatt áll, mint az első (A, B) 65 egységekben. A (C) egységbe vezetett, hidrogénnal telítő gáz a kívánt nyomást szolgáltatja vagy fokozza és e gáz molekulái a krakkolási termék telítetlen alkatrészeivel telített molekulákká vegyül- 70 nek. Ennél a hasításnál tehát a termelési hányad nagyobb, mint a szokásos hasító eljárásoknál. A (18C) toronyban képződött kondenzátumot a lefelé haladó (56C) csövön át még 75 egyszer az állókazánba vezethetjük és desztillálhatjuk. Az állókazán felső végén levő (15) vályúból elvont maradékot az (58C) csövön át most is (59C) gyüjtőtartályba vezetjük és a (70D) szivattyú segít- 80 ségével a (D) egységbe nyomjuk. Ez a maradék csak oly alkatrészeket tartalmaz, melyek a (C) egységben az ott uralkodó nyomás és hőmérséklet mellett nem hasadtak el. Ezeket az alkatrészeket a (D) 85 egységben magasabb hőmérsékleten, lényeges nyomásnövelés nélkül krakkóijuk. Minthogy itt nem feltétlenül van szükség nyomásnövelésre, a (D) egység szerkezete általában megfelel a (B) egység szerkeze- 90 tének. A (D) egységet erősebb anyagból készítjük, mert esetleg ebben az egységben is alkalmazhatunk nyomást. A (D) egységben forró maradék marad, melyet nem vezetünk közvetlenül valamely (59) 95 gyüjtőtartályba, mint a többi egységnél, hanem az (A) egység (1) állókazánja felső részének melegítésére használjuk. A maradékot a (115) cső vezeti el és a (116) elágazás, amint az 1. és 2. ábrán feltüntet- 100 tűk, az (1) állókazán (12) köpenyében levő spirális (16) csatornák bebocsátó végéhez vezet (2. ábra). A (118) cső ezt a fűtőközeget a csatornákból alul vezeti el és a (117) esőhöz csatlakozik, mely a maradékot 105 most már megfelelő gyüjtőtartályba vezeti. E fűtőközegnek a (16) csatornákba vezetett mennyiségét a (115,116) csőbe épített (119, 120) szelepekkel szabályozzuk. A (18D) frakcionáló torony falain le- no csurgó kondenzátumot fokozatokban vonhatjuk el, épp úgy, mint a (D) egységnél. Az egyes fokozatokat vagy azok keverékeit a (121) vezetéken át távolítjuk el. Ezt a kondenzátumot a (66) vezetéken át az 115 (E) előmelegítőbe vezetve, ott gazdaságosan kihasználhatjuk és az előmelegítőből a {68) vezetéken át vonhatjuk el. Lehet azon-