102081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajok hőkezelésére

ban a kondenzátumot, melegének kihasználása nélkül, a (121) csövön át közvetlenül valamely tartalékoló helyre továbbítani. A kondenzátum elosztásának szabá-5 lyozása a (123, 124) szelepek segítségével történik. A (D) egységből elvonuló értékes gőzök a (112D) csonkon és a (113D) nyomáscsök kentő szelepen keresztül a (73D) konden-10 zátorba áramlanak. A kondenzátorból t nem kondenzálható gázokat a (107) vezetéken át a (H) sűrítőhöz vezethetjük, míg a kondenzátum egy részét a (60D) vezetéken és a (61D) szivattyún át a (18D) frak-15 cionáló toronyba lehet visszavezetni. A frakcionáló toronyban levő gőzöket, amint említettük, hidrogénnel való telítés céljából a (109) csövön át gazdagítjuk. Az alábbiakban az eljárás egyik példa-20 képeni foganatosítási módját adjuk meg: 0.824 (40.2 Be) fajsúlyú nyersolajat, melyet az amerikai Oklahoma állambeli Gushing Fel-ben termeltek ki, a következő módon kezeltünk: 25 Az olajat a (70B) szivattyú segélyével a (127) vezetékből vezetjük be, miközben a (128) szelepet nyitjuk és a (129) szelepet zárjuk, mely utóbbi a (70B) szivattyútól a maradékot gyűjtő (59A) tartályhoz ve-30 zető (130) csőbe van iktatva. A (B) egységet az (F) kemence fűtőgázai melegítik. A (99) gázhuzam (100C) és (100D) szellentyűi zárva vannak. A (70B) szivattyú a nyersolajat a megfelelő állókazán (3) 35 adagoló kamráján keresztülnyomja és az ezen állókazán alsó végén levő (42, 43) tárcsák (4. ábra) az olajat a hevített kazán falához hajítják. E falon az olaj vékony hártya alakjában felfelé halad és ezen 40 alakja folytán a forgó (50) lapok hatására a kerületen körben mozog. Túlmagas hőmérsékleteket kerülnünk kell, mert az olajat ebben az alakban nem akarjuk megbontani. A gőzök a hártyából igen köny-45 nyen illannak el, még pedig hasadás nélkül és csakis a könnyebben illanó alkatrészek. A gőzöknek frakcionálás céljából való további kezelése a (18B) toronyban megy végbe. A nehezebb gőzök ismét kon-50 denzálódnak és az (58B) vezetéken át elvezethetők. A nem kondenzálható gőzök és az esetleges vízgőz a (20B) dómból a (96) vezetéken át az (A) egység (1) kazánjának (7) fűtőköpenyéhez vonulnak. 55 Az első egységekben fellépő nyomásváltozásokról eddig még nem tettünk említést, világos azonban, hogy a kazánokban a kezelést, különösen, ha pontosan meghatározott termékeket akarunk nyerni, vákuumban is végezhetjük és ha például 60 kenőolajat akarunk termelni, gőzt vezethetünk be. Azokat az olajokat is, amelyeket vízzel képezett emulzió alakjában nyerünk, a (B) egységben minden további nélkül, túlságos nyomás létesítése nélkül 65 kezelhetjük. A (18B) frakcionáló toronyban keletkező visszaáramló kondenzátumot az (E) előmelegítő felmelegítésére használjuk fel. Mihelyt a berendezés eme része ele- 70 gendő meleg, a nyersolajat a (63) csövön át az előmelegítőbe vezetjük. A (70A) szivattyú az olajat az (A) egység (3) adagoló kamrájába szállítja, míg az igen könnyen illanó alkatrészeknek már az (E) 75 előmelegítőben fejlődő gőzeit a (69) vezetéken át az (A) egységbe vezetjük. Az (1) kazánba alulról bevezetett olajjal e gőzök az üreges (48) tengely (49) lyukasztásainál találkoznak és a vékony olajhártyá- 80 nak az állókazán forró falán való elpárologtatását elősegítik. Míg az állókazán felső széle felett a (15A) mélyedésbe folyó maradékolajat az (58) vezetéken át az (59A) tartályba vezetjük, addig a (18A) §5 frakcionáló torony maradék kondenzátumát az (56) csövön keresztül, alulról, ismételten az (1) állókazánba adagoljuk. A (20A) dómban fejlesztett gőzök a (73A) kondenzátorhoz vonulnak, itt részben kon- 90 denzálódnak. A kondenzátum egy részét a frakcionálás elősegítésére a (60) csövön át visszavezetjük a (18A) toronyba, a nagyobb részt pedig a (74) vezetéken át elvonjuk. Minthogy az (A) egység melege 95 nem idéz elő messzemenő desztillációt, valószínű, hogy a (73A) kondenzátorban nem képződik nagyon sok nem kondenzálható gáz és a maradék utókezelésre szorul. Ez az utókezelés sorban a (B, C, D) 100 egységekben történik, amint a leírás fentebbi részéből kitűnik. A kemencetüzelós a (B) egységben levő olajat nem hevíti 220°-nál magasabb hőmérsékletre. A gőzök a (18B) tornyot az 105 (A) egység melegítése céljából körülbelül 150°-on hagyják el. A folyadék, vagyis a visszaáramló kondenzátum azonban valamivel magasabb, pl. 205° hőmérsékletű lehet. Az (A) egység melegítését végző gő- no zök az ott levő olajat körülbelül 120°-ra hevíthetik. Ebben az egységben csak a könnyű frakciók válnak ki, míg ezen egység maradéka még igen értékes alkatrészeket, különösen motortüzelőanyagot 115 tartalmaz. A (A) egység és az (E) előmelegítő kellő felmelegedése után a (128) szelepet