102081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajok hőkezelésére

— 5 — vonása céljából azonban a (B) egységben általában magasabb hőmérsékletekhez kell folyamodnunk. A (B) egység (1B) kazán­ját tehát nem gőzökkel vagy visszaáramló 5 folyadékkal fűtjük, amint azt a 2. ábrán feltüntettük, hanem a (B) egység kazán­ját a (75) köpennyel burkoljuk, mely két (77, 78) fémlemezből és ezek között elren­dezett szigetelő masszából áll. Itt is az 10 (1B) kazán, felső szélénél a (13B) karimá­val egy darabból áll, hogy a (18B) frak­cionáló tornyot ráállíthassuk. A (13B) ka­rima felületének gyűrűalakú (15B) mélye­dése van, mely az (1B) kazánban el nem 15 párolgott folyadékot gyűjti összeg melyet a (81) elvezető nyíláson át, például a (B) egység mellett feltüntetett (59B) maradék­tartályhoz, vagy pedig továbbkezelés cél­jából, közvetlenül a (70C) szivattyú segít-20 ségével, a legközelebbi egységhez továbbí­tunk. Minthogy ezen egység frakcionáló tor­nyában a fejlődő frakciók száma nagyobb, mint az első egységben, a (18B) frakcio-25 náló tornyot magasabbra készítjük, mint az (A) egység frakcionáló tornyát. A to­ronyban itt is tárcsákat és terelő gyűrű­ket, valamint a tárcsákon (52B) bordákat rendezünk el. Azt a kondenzátumot, amely 80 a frakcionáló torony alján gyűlik össze, az (56B) vezetéken át eltávolíthatjuk és ismét visszahozhatjuk, mert itt is egy ve­zeték az (56B) vezetéktől a kazán alsó vé­génél levő kamrához haladhat. 85 Hogy a frakcionáló toronyból az immár értékesebb, különböző telítettségi fokú vagy súlyú vagy forráspontú kondenzátu­mokat, különválasztva, eltávolíthassuk, több lecsapoló vezetéket rendezünk el. Az 40 (54) terelő gyűrűkön, megerősítési helyük közelében, gyűrűalakú (82) vályúk vannak (5. és 6. ábra), melyek (83) kibocsátó nyí­lásai a (84) csonkokkal állnak kapcsolat­ban, melyek kifelé a (85) csövekben folyta-45 tódnak. Mindegyik (85) csőhöz egy-egy kétkarú (86) csődarab csatlakozik. E cső­darab egyik (87) ága a lecsapolt folyadé­kot a rajzon fel nem tüntetett csövek köz­vetítésével külön gyűjtőhelyekre vezet-50 heti. Ez az ág a (90) szelepet tartalmazza. Minden kétkarú (86) csődarab másik (88) vége a (91) szelep közvetítésével a közös (89) gyüjtöcsőhöz csatlakozik, mely (92)­nél lefelé és előrefelé folytatódik úgy, hogy 55 e csövön át a három elkülönítve eltávolí­tott frakciófolyadék keverékét a berendel zésből (93)-nál vehetjük ki. A (92) csőből jövő keveréket azonban az (E) előmele­gítő számára fűtőfolyadék gyanánt is fel-. használhatjuk, mert az 1. ábra szerint az 60 előmelegítő (65) csöve a (95) elágazás és a (94) szelep közvetítésével a (92) vezetékkel áll összeköttetésben. A folyadékot, miután melegét az előnielegítőben leadta, utóbbi­ból a (37) csövön át vezethetjük el. 65 A (B) egység (20B) dómjában képződő gőzöket előnyösen az (A) egység (1) álló­kazánja alsó részének fűtőközege gya­nánt használjuk, amikor is a gőzöket a (20B) dómból elvonó (96) cső a (7) köpe- 70 nyen levő (9) bebocsátó nyíláshoz vezet (2. ábra). A gőzök a (7) köpeny és az (1) ka­zán közötti gyűrűalakú téren átáramolva, e köpenyből alul, (10)-nél távoznak el és kissé kihűlt állapotban a (97) vezetéken 75 át (1. ábra) a (98) kondenzátorba áramla­nak. A (B) egység (75) köpenyét pedig az­által melegítjük, hogy az (F) kemencéből az elégési gázokat a (100)-nál szabályozó szellentyűt tartalmazó (99) huzamon át a 80 (75) köpenybe vezetjük. A fűtőgázok a kö­peny átjárása után a köpenyből alul, a (101) huzamcsövön át, a (G) kéményhez vezető (102) csatornába áramlanak. A (15B) mélyedésből a (81) nyíláson át 85 lecsapolt maradékanyagoknak, vagyis az el nem párolgott folyadéknak továbbkeze­lését a (C) egységben végezhetünk. A mara­dékfolyadékot az (59) tartályból a (C) egységbe a megfelelő (70C) szivattyú és a 90 (71C) vezeték szállítja. A (C) egység lé­nyegileg a (B) egységnek felel meg. Hogy a most már kétszer finomított folyadékból még további értékes alkatrészeket von­junk ki, tanácsos a (C) egységben a keze- 95 lést nyomás alatt végezni, amikor is azon­ban a (C) egység frakcionáló tornyából a frakcionált alkatrészeket még nem vonjuk el elkülönítve. A (C) egység tehát abban különbözik a (B) egységtől, hogy a (B) ioo egység frakcionáló tornya alacsonyabb és nem tartalmaz annyi tárcsát és terelőgyű­rűt, mint a (18B) frakcionáló torony, más­részt pedig a (C) egység alkatrészeinek fa­lát előnyösen vastagabbra képezzük, mint 105 hogy itt nyomás alatt dolgozunk. A (C) egység másfelől az (A) egységhez hason­lít, amennyiben a (C) egységben is, a fo­lyadék javítására, az üreges (48) tengelybe valamely közeget vezetünk. Míg azonban no az (A) egységben csak az (E) előmelegítő­ben fejlődő gőzöket keverjük, a (25) cson­kon át az (1) kazán alján levő folyadék­hoz, ami által a folyadék frakcionálható­ságát fokozzuk, addig a (C) egységben az 115 üreges (48) tengelybe á dóm felső végéről oly gázt vagy folyadékot vezetünk, mely nagyban hozzájárul a kezelendő folyadék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom