102081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajok hőkezelésére

— i — a. felmelegedett folyadék fennt, (64)-nél távozik, majd a (70) szivattyúhoz kerül, mely a forró folyadékot a (3) kamrába nyomja. A (3) kamrából jövet a folyadék 5 az (1) kazán felé folytatja útját, ahol a (42, 45, 43) tárcsák forgása következtében felfelé, hártyaszerűen szétterjed, miközben a hártyaszerű szétterjedéshez a (42) tányérelrendezés feletti (50) szárnyak is 10 hozzájárulnak. Az (50) szárnyak sebessége széleik mentén másodpercenként két métert vagy többet is kitehet. Az (50) szárnyak ezáltal a folyadékot a kazánfallal való érintkezésre kényszerítik és körmoz-15 gásban tartják. Minthogy a. kazán fenekéről állandóan új folyadékot vezetünk be, a folyadéknak felfelé szét kell terjednie és az így képződő hártya végül az (1) kazán felső széle felett a (15) vályúba 20 folyik, mely ezek szerint a még kevéssé kezelt vagy maradék folyadékot összegyűjti. E kezelés közben a kazán (7) köpenyébe fűtőközeget vezetünk, mely folyadék vagy a:> gőz lehet. Hasonlóképen a kazán felső részét övező (12) köpenyen is fűtőközeg halad át, minthogy ennek a köpenynek (16) spirális csatornái vannak. A hártya hőmérséklete tehát, felfelé, való szétterje-30 dése közben, fokozatosan emelkedik. A hártyából gőzök képződnek, melyek a kazán belsejében, vagyis oly térbe vonulnak, melyet maga a hártya vesz körül. E gőzök, melyek különböző frakciókhoz tar-85 tóznak, a (18) toronyba kerülnek, miközben az (51) tárcsákat, valamint az (54) terelő gyűrűket többszörösen csavarodó vonalban körüljárják. A gőzök eme lassított felfelé haladása folytán azok egy része -íO kondenzálódik, különösen akkor, ha a (18) toronynak valamely megfelelő folyadékkal való ellátásánál egyidejűleg, e tárcsákat a (60) csövek és (62) fúvókák útján permetezzük. A frakcionáló toronyban 45 levő tárcsák átmérője azonban nagyobb, mint az (1) kazánban levő (50) szárnyaké, léhát az előbbiek sebessége is nagyobb. E tárcsák és a rajtuk alkalmazott (52) bordák tehát ezekkel a gőzökkel és a kon-50 denzátummal is heves örvénylő mozgást közölnek, melynek következtében a gázok és könnyebb gőzök a nehezebb gőzöktől különválnak. A gázolt és a könnyebb gőzök a (48) tengelyhez közelebb helyezked-55 nek el, mint a nehezebb gőzök és a kondenzátum. A kondenzátum képződését különösen azzal segítjük elő, hogy az (1) kazánnal ellentétben, a (18) frakcionáló toronynál nem alkalmazunk fűtőközeget. Fűtés csak 60 az alsó részben, a (13) karimában elrendezett fűtőcsatornák hatása következtében történili. A torony fűtetlen falain tehát kondenzátum képződik, mely az (55) vályúban összegyűlik és amelyet utókezelés 65 végett az (56) csövön át még egyszer viszszavezethetiink a (3) kamrába. A könynyebb gőzök és gázok azonban, még pedig különösen az utóbbiak, a tengely közelében felfelé haladnak és a dóm íelának kör- 70 nyezetében lefelé haladó, gőzökből és folyadékból álló keverék könnyebb frakcióit felveszik. Ezek a kondenzálatlan gőzök a többszörösen tekeredő útvonal bejárása után a (20) dómba jutnak. A dóm (26) nyí- 75 lásába a (72) csonk van behelyezve, mely a gőzöket, gázokkal keverve, az 1. ábrában feltüntetett (73) kondenzátorhoz szállítja, ahol azok sűrűsödnek és a folyadék a (74) elvezető csövön át készlettartályba 80 továbbítható. Az elvezető csőből az 1. ábra szerint a (60) cső ágazik el, melyet, az ábra szerint, ismét felfelé vezetünk és közvetlenül a (20) dóm alatt, a (18) torony belsejében, gyűrűalakú csővé képezünk 85 ki, melyből az előkezelt folyadék a toronyban a kondenzációt elősegítő permetező eső alakjában távozik. A kondenzátorban a sűrített folyadékon kívül nem kondenzálható gázok maradnak vissza, A 90 frakcionáló torony belsejében is, a legkönnyebb gázok a (48) tengelyhez legközelebb helyezkednek el és e könnyű gázok, miután a (29) hüvelyben felfelé haladtak, a kondenzálható gőzöktől elkülönítve, a 95 (27) vezetéken át eltávolíthatók. E gázokat tetszés szerinti célra, például tüzelésre használhatjuk. Ha a folyadékban víz volt jelen és ebből vízgőz képződött, akkor ez is, csekély fajsúlya miatt, a (48) tengely 100 közelében felfelé haladva, a (29) hüvelyen átvonul és a gázokkal együtt távozik. Amint említettük, a maradék folyadékot, mely az (1) állókazán felső szélén túlfolyott, anélkül, hogy gőzzé alakult volna 105 át, a (15) vályúból az (58) vezetéken át az (59) tartályhoz vezetjük. Ha ezt a maradékfolyadékot tovább akarjuk kezelni, akkor ezt előnyösen a (B) egységben végezzük, mely lényegét illetőeen a 2—4. ábrá- 110 kon szemléltetett (A) egységhez hasonlít és az 5. ábra szerint szintén az alsó (1B) kazánból és a felső (18B) frakcionáló toronyból tevődili össze. Egyébként is, a (B), egység mindazon alkatrészeit, melyek az 115 (A) egységben is előfordulnak, a megfelelő hivatkozási jelekkel láttuk el. A nehezebben illanó alkatrészek további el-