102053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok sterilizálására fémsók segélyével

Megjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102053. SZÁM. — XXI/h. OSZTÁLY. Eljárás folyadékok sterilizálására fémsók segélyével. Dr. Krause Georg- Alexander üzletvezető München. A bejelentés napja 1930. évi február hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi március hó 1-je. A találmány célja folyadékoknak, külö­nösen használati- vagy ivóvíznek sterili­zálása fémsók segélyével. Bizonyos fém­sók, pl. ezüst-, kéneső- és rézsók sterilizáló 5 hatása már ismeretes volt, de a vízsterili­zálás céljaira ezt nem hasznosították. Ennek oka valószínűleg abban rejlett, ; hogy az ezen sók természetéből következő némely előfeltételt eddig nem ismerték 10 fel és nem tartották be. A sterilizáló ha­tású fémsók gyakorlati alkalmazásánál következő hátrányos sajátságaikat kell figyelembe venni: 1. A sók nagyobb mennyiségben a 15 makroorganizmusra mérgesek. Olyan tö­ménységek alkalmazása esetén, melyeket eddig a tudományos irodalom a sterili­záló hatás eléréséhez szükségesnek tar­tott, a sterilizált víz akkora fémmennyi-20 ségeket tartalmazott, melyek állandó él­vezet esetén a fogyasztónál káros hatást váltottak volna ki. A káros hatástól elte­kintve a fémsók a folyadéknak a fogyasz­tás szempontjából hátrányos sajátságokat 25 is kölcsönöznek, amennyiben a folyadék külsejét ós ízét módosítják. így pl. már kis töménységű ezüstnitrát utálatosan ke­serű ízt, rézszulfát pedig undorító kékes színt kölcsönöz a víznek. 30 Emellett az eddig ajánlott fémsótö­ménységek a nagyipari sterilizálásnál te­temes fémsófogyasztással jártak volna, ami annál inkább figyelemre méltó, mert legalább részben drága fémsók jöttek te-35 kintetbe. 2. A sterilizáló fémsók hatása nem oly gyors, mint például a klór vagy ózon ha­tása; meglehetősen tetemes időre van szükség, mely egyrészt a víz csiratartal­mától, másrészt a fémsó töménységtől 40 függ. Ezekkel a tényekkel eddig nem szá­moltak, már pedig ennek híján nincs biz­tosítók arra, hogy a fogyasztásra kerülő vízben a csírák tényleg elpusztultak-e. 3. A tekintetbe jövő fémsók közül a ne- 45 mes férnek sói nem nemes fémekkel szem­ben érzékenyek. Ha rézsó oldatát fémsav­val hozzuk érintkezésbe, a réz tudvalevő­leg kiválik s helyébe vas oldódik. Ezt a tényt sem vették eddig tekintetbe; ennek 50 folytán a szokásos készülékekben, melyek ha nem is készültek kizárólag nem nemes fémből, mégis tartalmaztak nem nemes fémalkatrószeket, nem lehetett megbízható sterilizálást elérni, mert a hatékony fé- 55 meknek egy része, még mielőtt hatását ki­fejthette volna, az oldatból kivált. Ez a hátrány természetesen annál in­kább mutatkozik, mennél kisebb az alkal­mazott sótöménység. 60 A jelen találmány lehetővé teszi, hogy a sterilizáló hatású fémsókat fenti hátrá­nyos sajátságaik ellenére a nagymérvű vízsterilizálásnál hasznosíthassuk s a fo­gyasztót minden veszélytől megóvjuk, a 65 víz minőségének vagy ízének romlását el­kerüljük s a fémeket gazdaságosan hasz­náljuk ki. A feltaláló megállapította, hogy extré­men csekély, pl. „oligodinamikus" fémsó- 70 töménységeknek aránylag igen erélyes ste­rilizáló hatásuk van, vagyis az igen cse­kély töménységek sterilizáló hatása — a hatékony fém súlyegységére vonatkoz­tatva — sokkal nagyobb, mint azon na- 75 gyobb töménységek hatása, melyeket ed­dig ajánlottak. Megállapította a feltaláló azonban azt is, hogy ilyen esetekben az

Next

/
Oldalképek
Tartalom