102047. lajstromszámú szabadalom • Élelmiszerkonzervaló eljárás

31<*s;jelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102047. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Élelmiszerkonzerváló eljárás. Dr. Erich Freuncl vegyész Havel/m. Werder. A bejelentés napja 1930. évi május hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi május hó 6-ika. A találmány célja azon élelmiszerkon­zerváló eljárások tökéletesbbítése, melyek az élelmiszert szárítással teszik tartóssá. Ismeretes már élelmiszerek, pl. gyümöl-5 csök, főzelékek, rizs, hús, gabona- és bur­gonyatermékek stb. szárítással való tar­tóssá tétele, melynél e termékek térfogata egyúttal lényegesen kisebbedik és a cso­magolási, szállítási stb. költségek jelenté­iO kenyen csökkennek. Ismeretes továbbá ily termékeknek szárítás előtti teljes vagy részleges készrefőzése is, ami bizo­nyos előnyökkel jár, pl. a szárítás köny­nyebb és a szárított termékekkel gyorsab-15 ban lehet ételeket elkészíteni. De ezeknek a termékeknek még mindig megvan az a hátrányuk, hogy az étel el­készítésekor vízfelvételük és megduzzad­dásuk lassú, úgy hogy az elkészítés sok-20 kai tovább tart, mint friss termékeknél. Azt találtuk, hogy egyes vegyszerek a szárított termékek duzzadását, illetve meglágyulását a vízzel való kezelésnél rendkívül kedvezően befolyásolják és 25 megkönnyítik és ezenkívül a termékek ízét és tartósságát megjavítják. E célra különösen nyitott láncú szerves oxisavak sói és származékai, különösen a tejsav sói bizonyultak alkalmasnak. 30 Ez anyagokat a szárítandó élelmisze­rekhez, pl. főzelékhez, célszerűen még a szárítás előtt, készre főtt élelmiszerekhez pedig a szárítás előtt vagy alatt adjuk. Magát a szárítást leghelyesebben, ismert 35 módon, alacsony hőmérsékleten és légrit­kítás mellett végezzük. Oly élelmiszerek, melyeket ily feltéte­lek mellett kezeltünk, vagyis először készre főztünk, majd a fent említett anya­gokat hozzáadva, kíméletesen szárítót- 40 tunk, vízzel kezelve igen rövid idő alatt megduzzadnak. Ámbár tanácsos meleg vizet használni vagy a szárított terméke­ket rövid ideig főzni, számos Ízletes ételt, pl. rizsételeket hidegen is el lehet 45 készíteni. 1. példa. 1 kg. rizst 5 liter 5—10%-os nátrium­laktátoldatban egy óráig hevítünk. Az oldatot kiöntjük és a rizst gondosan meg 50 szárítjuk. A szárított rizs, hideg vízzel leöntve, 10 perc alatt meglágyul, meg­duzzad és elfogyasztható. 2. példa. 1 kg. zöldbabot l'A liter 5—10%-os ná- 55 triumlaktátoldatban mintegy 10—20 per­cig főzünk, azután a fel nem vett oldatot kiöntve, kíméletesen szárítunk. Ily mó­don korlátlan tartósságú szárított termé­ket kapunk, mely néhány perc alatt is- 60 mét készre főzhető és íze ekkor alig kü­lönböztethető meg a friss babétól. A találmány szerint kezelt élelmiszerek egyik nagy előnye, hogy jó ízüket hosz szabb raktározás után is megtartják. 65 3. példa. 1 kg. zöldborsót V/t liter 5—20%-os ná­triumglukonátoldattal mintegy 10—20 percig főzünk és a fel nem vett oldat ki­öntése után kíméletesen szárítunk. Kor- 70 látlan tartósságú szárított terméket ka­punk, mely néhány perc alatt ismét készre főzhető és íze ekkor alig különböz­tethető meg a friss borsóétól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom