102016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textiláruk vízáthatatlanná tételére

Megjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102016. SZÁM. — XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás textiláruk vízáthatatlanná tételére. Dr. Natbansohn Alexander tanár Berlin-Wilmersdorf. A bejelentés napja 1930. évi április hó 5-ike. A jelen találmány tárgya eljárás textilárúknak vízáthatatlanná tételére, anélkül, hogy az eljárással azoknak egyéb tulajdonságait, mint a fogás, levegőátható-5 ság, hőszigetelőképesség, festhetőség, stb. károsan befolyásolnék, mimellett olyan hatást érünk el, amely az árut úgy kémiai tisztítás, mint vízzel és szappannal való mosással szemben ellenállóvá teszi. A tex-10 tilárúk vízáthatatlanná tételére való eddig szokásos eljárások ezen feltételeknek kielégítő módon nem felelnek meg. Ezek az eljárások általában idegen anyagoknak beágyazásán vagy lecsapásán alapsza-15 nak, miáltal a textilárúk fogása rosszabbodik és lyukacsossága csökken. Azonfelül a beágyazott anyagok, oldhatóságuk szerint, a kémiai tisztításnál, a szappanozásnál vagy mindkettőnél természetsze-20 rüleg eltávolodnak. A jelen találmány szerinti eljárás azon megfigyelésen alapszik, hogy a legkülönbözőbb textilárúk, mint a gyapot, len, kender, juta, műselyem, gyapjú, selyem, 25 stb. vízáthatatlanná tehető, anélkül, hogy azoknak egyéb fizikai vagy textiltechnikai tulajdonságai megváltoznának. Az eljárás abban áll, hogy a textilárúkat különösen kíméletes módon magasabb zsírsa-80 vak származékaival hozzuk össze. Magasabb zsírsavak alatt itt azon savakat értjük, amelyek legalább 12 szénatomot tartalmaznak, amilyenek a laurinsav, mirisztinsav, palmitinsav, margarinsav, stearin-85 sav, olajsav, riciniusolajsav, stb. A származékok közül a megfelelő halogénszármazékok, mint laurilklorid, stb és a savanhidridek, mint laurilanhidrid, stb. jönnek tekintetbe. Az eljárást nyers textilárúkon, vala- 40 mint olyanokon, amelyeket előzőleg nemesítési folyamatnak vetettünk alá, így pl. főzött, fehérített, festett, mercerizált, stb. árúkon egyaránt végezhetjük. Épen úgy lehet az eljárást fonalon, mint nyers 45 vagy kikészített szöveteken, kötszöveteken, harisnyákon alkalmazni. Az eljárás egyik foganatosítási módja abban áll, hogy a feldolgozandó árút olyan oldatba mártjuk, amely pl. benzin- 50 ben, benzolban, széntetrakloridban K—1% stearilanhidridet tartalmaz, az árút azután sajtoljuk, szárítjuk, majd néhány órán át legalább 35 C° feletti, célszerűen 50 C° feletti hőmérsékletnek tesszük ki. íö Legelőnyösebben 70—100 C°-nyi hőmérsékleteket választunk és az árút ilyen hőmérsékleten kb. 6 óra hosszat tartjuk. Az anhidridet nagyobb koncentrációban is alkalmazhatjuk, ezáltal azonban 60 jobb eredményt nem érünk el. Ebben az esetben, ha pl. 5 % koncentrációt alkalmazunk, az árút utólagosan ki kell mosni. Az eljárást akképen is végezhetjük, hogy stearilanhidrid helyett stearilklori- 65 dot alkalmazunk. Ekkor azonban előnyösen annyi gyenge szerves bázist, pl. dimethilanilint, diethilanilint adunk hozzá, hogy a keletkezett sósavat lekösse. Az eljárást akképen is végezhetjük, 70 hogy a textilárúkat a leírt oldatokkal, például 6 órán át forraljuk és az árúkat azután szárítjuk. Ez esetben magasabb hőmérsékleten való utókezelés nem szükséges. 75 Az eljárást úgy is végezhetjük, hogy a textilárúkat az említett savanhidridek olvadékával áztatjuk és ebben az állapotban