102016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textiláruk vízáthatatlanná tételére

több órán át, például 6 óra hosszat, magasabb hőmérsékletnek, például 70 C°-nak tesszük ki. Jelen esetben az anhidrid fölöslegét ki kell mosni. 5 Lehet a textilárút, savanhidridolvadék helyett savanhidridnek és valamely nem illanó anyagnak, mint a paraffin, cerezin olvasztott keverékével is átitatni és azután az utóbb leírt módon kezelni. 10 Ha olyan műselymet dolgozunk fel, amely cellulózeszterekből vagy éterekből áll, akkor olyan szerves folyadékokat, amelyekben a selyem duzzad vagy oldódik, nem szabad használni, mert különben 15 a szálak elpusztulnak vagy kárt szenvednek. Ilyen esetben leginkább ajánlatos oldószer gyanánt benzint használni. Az eljárást zsírsavanhidrid valamely emulziója segélyével is végezhetjük. E 20 célból a stearilanhidridet kb. 0.2% ammónia oldatában célszerűen 1% oldott keményítő, gumi, kazein vagy más töltőanyagok hozzáadásával, erősen kavarjuk, amikor tejszerű folyadék keletkezik. Ezzel 25 az emulzióval itatjuk át a textilárút, azután szárítjuk és kb. 6 óra hosszat 35 C°-nál magasabb, célszerűen kb. 75 C°-nyi hőmérséklet hatásának tesszük ki. Az ilyen módon előállított anyagok 30 igen nagy mértékben vízáthatlanok, amellett a levegőt átbocsátják, miután készítésüknél nem használunk olyan anyagokat, amelyek a likacsokat eltömnék. Finomabb szöveteknél, különösen műse-35 selyemnél igen nagy előny származik abból, hogy a rájuk eső vízcseppek leperegnek és foltot nem hagynak. A leírt módon keletkezett hatás az anyag textiltechnikai tulajdonságait 40 semmiképen sem változtatja meg, épen olyan puha és likacsos marad, mint a kiindulási anyag, szilárdságából nem veszít és legfőképen nem veszíti el azon festőanyagokkal való festhetőségét, amelyek-45 kel a rostok a kezelés előtt festhetők voltak. Így például a gyapot vagy regenerált cellulózból álló műselyem direkt festékkel épen úgy festhető, mint a nem kezelt rost. 50 A hatást szerves zsíroldó folyadékok, mint a benzin, benzol, széntetraklorid, nem rontják le. Az árú közönséges módon mosható is, mert, bár a hideg víz nem nedvesíti meg, meleg, különösen szappantar-55 talmú vizet minden további nélkül felvesz. Ha mosás után az árút vízzel öblítjük és azután szárítjuk, akkor a vízáthatatlan tulajdonságát újra visszanyerni. A hatást ismételt mosás sem szünteti meg. Fontos, hogy a textilárúkat a zsírsav- 60 származékokkal igen kíméletesen kezeljük, különösen, hogy a kezelést alkaliák távollétében foganatosítjuk, különben a textilrost egész felületén eszteresedik és ezáltal a vizet taszító sajátság fellépésé- 65 vei egyidejűleg a textil-technikai tulajdonságok másfajta, különösen a íesthetőséget illető változása következik be. Az olyan anyagok, amelyeknél alkali és savklorid egyidejű intenzív hatása folytán a felü- 70 letnek teljes eleszterezése lép fel, textiltechnikai tulajdonságaikat megváltoztatják, különösen az olyan festőanyagokkal való festhetőségüket, amelyekkel a természetes rostot megfestik. Például gyapot- 75 vagy műselyemszövetek, amelyeket így kezeltünk, direkt festőanyagokkal nem festhetők. Szabadalmi igények: 1. Elj árás textilárúk vízáthatatlanná té- 80 telére, azzal jellemezve, hogy az árút, alkáliák egyidejű behatása nélkül, magasabb, legalább 12 C. atomot tartalmazó zsírsavak, eszterező hatású származékaival, mint amilyenek a savhalo- 85 gen származékok, savanhidridek hozzuk össze és azután legalább 35 C° fölé hevítjük. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 90 savhalogenideket gyenge, szerves bázisok, mint amilyen a dimetilanilin, dietilanilin jelenlétében alkalmazunk. 3. Az 1. és 2. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, 95 hogy a kezelendő anyagot a fentemlített zsírsavszármazékok oldataival átitatjuk, azután szárítjuk, majd több órán át legalább 35 C°, célszerűen 50 C° fölötti hőmérséklet hatásának 100 tesszük ki. 4. Az 1. és 2. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a feldolgozandó anyagot több órán át az 1. és 2. igényben említett 105 zsírsavszármazékok szerves oldószerekben való oldataiban forraljuk. 5. Az 1. és 2. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az anyagot az 1. és 2. igényben 110 említett zsírsavszármazékok olvadékával átitatjuk és több órán át legalább 35 C° fölötti hőmérsékleten melegítjük. G. Az 1. és 2. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, 115 hogy az anyagot az ott említett zsír-