101988. lajstromszámú szabadalom • Szilárd anyagok hevítésére vagy hűtésére való eljárás és készülék

Megjelent 1931. évi február hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI tS^Mfi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101988. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Szilárd anyagok hevítésére vagy hűtésére való eljárás és készülék. Nikolai Ah Imáim mérnök Kopenhága. A bejelentés napja 1930. évi április hó 15-ike. Angolországi elsőbbsége 1929. évi április hó 16-ika. Szilárd anyagok hűtését, vagy hevítését rendesen az anyagok oly kezelése által szokás létesíteni, melynél az anyagot megfelelően finom elosztású állapotban hely-5 benálló tartányba vagy forgó dobba helyezzük és hőleadó vagy hőfelvevő, gázhalmazállapotú közeget bocsátunk reá, amint azt az illető eset megkívánja. A forgó dob használata előnyösebb, mivel az 10 anyagok a dob forgása következtében a hőátvivő közeggel bensőbb érintkezésbe jutnak, mintha helybenálló tartányban mozdulatlanul állanak. Mégis mindkét eljárásnak az a hátránya, hogy a gáz-15 halmazállapotú közeg, mely hevítés esetén rendes körülmények között égéstermékekből áll, sok esetben az anyagra káros hatást gyakorol, miért is célszerű a hő átadását közvetett módon létesíteni. 20 Jelen találmány szerinti elj B/T 8/S az eljárások utóbb említett fajtájához tartozik és szilárd anyagnak vagy különböző szilárd anyagok keverékének hevítésére vagy hűtésére való készülékkel foganato-25 sítható, mimellett az anyag vagy az anyagok poralakban vagy szemesés állapotban foglalnak helyet a tartányban. Az eljárás legfontosabb jellemzője az, hogy az anyagot vagy az anyagokat keverés vagy ha-30 sonló útján oly élénk mozgásba hozzuk és mozgásban tartjuk, hogy a hevítést vagy a hűtést pl. ugyanúgy és ugyanolyan eszközökkel létesíthetjük, mint tartányban lévő folyadékok hűtését vagy hevítését. 85 A keverést poralakú anyagok homogén keverékének készítésénél ismert módon hozhatjuk létre, vagyis úgy, hogy a poralakú anyagot a tartányba vezetett csekély mennyiségű levegő hozzáadása által oly könnyen mozgó állapotba visszük át, 40 hogy az anyag mechanikai eszközökkel keverhető. Ezen keverés által, mellyel egyidejűleg levegőt vezetünk be a tartányba vagy levegőt hajtunk át a tartányon, ú. n. emulziót hozhatunk létre, mely mozgó- 45 konyság szempontjából a folyadékhoz hasonló; így egy bizonyos keverési sebességnél az anyag egyes részecskéi között oly élénk mozgást hozhatunk létre, hogy az anyagot pl. ugyanúgy hűthetjük vagy 50 hevíthetjük, mint a folyadékokat, melyek valamely tartányban foglalnak helyet és ' valamely meghatározott hőmérsékletre hozandók. Ilyen hevítést pl. azon célból létesíthe- 55 tünk, hogy két vagy több szilárd anyag között kémiai átalakulás keletkezzék; így pl. vasoxidot redukálhatunk ilyen módon szilárd szén segítségül vétele mellett, mely folyamatot ezideig olvasztókemencékben 60 vagy forgó kemencékben hozták létre. Olvasztó kemence használata esetén az anyagokat azon célból, hogy a megfelelő hatást gyakorolják egymásra, folyékonnyá kell tenni egynek vagy többnek meg- 65 olvasztása által, ami forgó kemence használata esetén elkerülhető, mivel abban a kemence forgása következtében az anyagok elérik a keverés megkívánt fokát és mivel egyidejűleg a forgó kemence olaj-, 70 vagy szénporláng hatásának vannak kitéve. A forgó kemencék használata azonban azzal a hátránnyal jár, hogy az elégéskor fejlődő gázok káros hatást gyakorolnak, ami pl. redukáló folyamatoknál 75 jelentékeny lehet. A találmány ezt a hátrányt kiküszöböli olykép, hogy a keverés alatt oly gázt bo-