101988. lajstromszámú szabadalom • Szilárd anyagok hevítésére vagy hűtésére való eljárás és készülék

csatunk az anyagra, mely a kémiai reakciót végző anyagokra nem fejt ki káros liatást, mimellett az anyagokat közvetett módon hevítjük olykép, hogy azok az égési 5 gázokkal nem jutnak érintkezésbe. Ezt úgy érhetjük el, hogy a keverő edényt kívülről hevítjük vagy pedig elektromos úton fűtjük, pl. olykép, ahogyan az az elektromos olvasztókemencéknél szokásos, 10 vagy pedig a keverőedényben liőátvivő testeket rendezünk el. Ha a fentemlített eljárást vasoxid redukálására akarjuk használni, a vasoxidot a keverő edénybe poralakban visszük be 15 és a szenet poralakban vagy szemcsés állapotban (a megfelelő szemnagyság betartása mellett) adagoljuk hozzá, mire azután a keveréket a fent leírt módon hevítjük (pl. 700—1000 C°-ig), úgy hogy a két anyag 20 közötti reakció az anyagok olvadása és zsugorodása nélkül jön létre, ami nyilvánvalóan a keverést megnehezítené. A kémiai reakció, mely általános felfogás szerint a következő egyenletek sze-25 rint jön létre: FeO + CO =••• Fe + 00,. C + COs = 2 CO hőt nyel el, úgy hogy a reakció lefolyása alatt meleg állandó bevezetése válik sziik-30 cégessé. Az anyag hűtését vagy hevítését a fent leírt módon a keverő edény egyszerű külső hevítése vagy hűtése, vagy pedig elektromos eszközök útján hozhatjuk létre, vagy 35 pedig lehet az edény belsejét hőátvivő testekkel ellátni, melyekben hőátadó közeg (folyadék vagy gáz) áramlik. Ezen hőátadó testek egy része vagy pedig valamennyi úgy van szerkesztve, hogy 40 egyúttal mint keverő kar működik, tehát kettős szerepet tölt be: egyrészt keveri az anyagot, másrészt hevíti azt, vagy hűti, hogy a kívánt hőfok elérhető legyen. Ha bizonyos anyagok hőkezelése nagyon 45 magas hőmérsékletek alkalmazását igényeli azon célból, hogy a megkívánt végső hatást elérhessük, ajánlatos a találmány szerinti hevítési eljárást csak mint bevezető eljárást alkalmazni és az így elő-50 melegített anyagot valamely más hevítőkészülékbe vinni, melyben a befejező hőkezelést létrehozhatjuk, ami néhány iparágban, így pl. a. cementgyártásnál nem szokatlan. Ezen esetben a portlandcement 55 nyersanyagát a jelen találmány szerinti eljárással hevíthetjük és részben vagy egészben kiégethetjük, mire azután az anyagot forgó kemencébe visszük át. A csatolt rajzon a találmány szerinti eljárás foganatosítására való készülék egyik 60 példaképem megoldási alakja az 1. ábrán függőleges metszetben, a 2. ábrán pedig keresztmetszetben látható. A készülék lényegében az (1) függőleges 65 elhelyezésű keverőedényből áll, melybe fenekénél a (3) légbevezetőcső és (2) légbevezetőszelepek útján kismennyiségű levegőt .juttatunk. Az (1) edényben elhelyezett, függőleges (4) tengellyel együttfor- 70 góan keverőeszköz van elrendezve, mely az edényben lévő poralakú anyagot szakadatlan mozgásban képes tartani. A keverőberemlezés (5) karjai üregesek és a hőátadó közeg vezetésére szolgálnak, mely kö- 75 zeg a leírt megoldási alaknál az üreges (4) tengely alsó nyílásán át áramlik be és hasonló módon fönt távozik. Hogy a hőátadást fokozzuk, további (9) csővezetékeket rendezünk el, melyek ugyancsak hő- 80 átadó közeg vezetésére szolgálnak és az (1) edény belsejében a forgó hőátadó csődarabok között foglalnak helyet. Az anyagot az edénybe annak felső részén levő (7) cső útján juttatjuk be és kezelés után a fene- 85 kén levő (8) csövön át visszük ki. Különböző anyagok hevítésénél vagy hűtésénél, melynek célja ezen anyagok között kémiai reakció létesítése, ezen anyagokat a fentleírt módon egyszerre 90 juttathatjuk a készülékbe és együtt keverhetjük, valamint hevíthetjük, de lehet az anyagok egyikét a többieket megelőzően keverni és hevíteni vagy pedig hűteni és a másik anyagot vagy anyagokat 95 azután beadagolni és tovább hevíteni vagy hűteni. Hőfejlesztő reakciók esetén az anyagot hűteni kell azon hőfok elérése céljából, melyen a reakció létrejön. Más esetekben 100 szükségessé válhatik, hogy az anyagot hevítsük és hűtsük is egy és ugyanazon edényben, pl. olyképp, hogy az edény felső részében lévő anyagot hevítjük és ugyanakkor az alsó részbe jutott anyagot 105 hűtjük úgy, hogy a felül állandóan beadagolt anyag az edényt lehűtött állapotban hagyja el. Szárítás esetén szükséges követelmény, hogy az anyag ne legyen annyira ned- 110 ves, liogy nedvessége folytán erősen öszszetapadjon, mert ez esetben az anyagba a levegő nem hatolhatna be kellőképpen. Az anyagba vagy az anyagokba jutta-