101888. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartós, mélyen alapozott utak és betonutak építésére

_ Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI S^gm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101888. SZÁM. — Vlll/i. OSZTÁLY. Eljárás tartós, mélyen alapozott utak és betonutak építésére. Margalit Andor és Ödön oki. mérnök, építőmester vállalkozók Budapest. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 19-ike. Az utak különféle építési módja ismeretes eddig. Így ismertek a kőszórással, kőalzatos ú. n. makadam alzatra hengerelt kő, vagy kavics felső terítéssel készített utak, 5 továbbá a kőalzatos topeka és egyéb bitumen, vagy kátrányos felületi kezelésű utak, a kőalzatos beton, vagy vasbetétes beton utak. Ismeretesek továbbá a betonaljazatos keramit, kiskocka stb. burkolat-10 tal ellátott utak. Ezen felsorolt és más eddig ismert építési módon készült utak hibái két alapvető okra vezethetők vissza, az egyik az alapozás fogyatékossága, a másik az út-15 test hajlító szilárdságának és rugalmasságának elégtelensége. Nagy hátrány továbbá, hogy az eddigi építési mód igen sok anyagszállítással és felhasználással jár, anélkül, hogy a kellő mélységű jó ala-20 pozást elérték volna. 1. Az alapozás fogyatékosságaira a következők mutatnak: a) Az eddigi útépítéseknél az altalaj megfelelő hordképességére kellő tekintet-25 tel nincsenek; mert tekintet nélkül a terhelendő talaj változó minőségére, mindenütt csaknem egyenlően, az aránylag csekély mélységű leásásra helyezik az út alapját. Ezáltal a rossz teherbírású sza-30 kaszra, esetleg ingoványos, feltöltéses vagy más bizonytalan altalajra kerülő útépítmény ugyanolyan alapozásban részesül, mint a teherbíróbb szakaszon áthaladó. 35 b) Azáltal, hogy az alapozási kőréteg úgy a közvetlenül alatta lévő talaj felíiZESRi mint a felső terhelés okozta rázkódás folytán elmozdul, az egész úttest helyenkénti behajlását okozza. c) Az egész építmény minden felületi í0 megterhelést és mozgást közvetlenül a talajfelszínre ad át. A felületi víz a repedéseken és laza részeken át könnyen a talajhoz jutva, az út alatti talajban alámosásokat, síippedéseket okoz. Az úttest szé- £5 lén a vízgyűjtő árkokban lévő víz is gyakran az út alsó rétege alá beszivárog és az altalajt felpuhítja. d) A fagy lehatol a talajba, erős repedéseket, zsugorodást, így elmozdulásokat 50 okoz. A fagy hatása a talaj felszínétől mintegy 0.80 m mélységig terjed s így a rendszerint legfeljebb csupán cca 40 cm mélyen alapozott úttest alatt a fagy évről-évre lazítja, változtatja a megterhelt 55 talajt, mely egyenlőtlenül sűlyed és az útat ugyancsak rontja. 2. Hajlító szilárdság és rugalmasságról eddig csak a merev betonalzatú, vagy felső rétegű utaknál lehet bizonyos érte- 60 lemben szó; azonban a fentebb és egyéb bizonytalan okból keletkező talajsüppedés folytán erőtanilag teljesen határozatlan és ismeretlen hajlítás mellett elegendő hajlítási szilárdságról szó sem lehet. Vas- 65 betétek alkalmazása is jórészt hiábavaló, az előbb említett statikai bizonytalanságnál. A szenvedett alakváltozások, rázkódás, hőmérsékletkülönbség és a talajnak a nedvességgel járó deformációi mind olyan 70 tényezők, melyek nagymérvű rugalmasságot igényelnének a beton utaktól, aminek azonban megfelelni nem tudnak, egyrészt, mert magára a talaj felszínére lévén alapozva, a korábban irtak szerint, ezek az 75 igénybevételek és erők bizonytalanok és igen nagyok, másrészt, mert az eddigi gyakorlatban lévő betonvastagsághoz ké-