101888. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartós, mélyen alapozott utak és betonutak építésére

pest viszonylag csak kevés vasbetét tehető a betonba. Amikor pedig a vas viszonylag kevés a betonhoz képest, a vasbeton rugalmassága is csekély. 5 A találmány szerinti új eljárás a következő : Az alapozást betoncölöpözés képezi. A cölöpöket előre gyárilag tömegesen készíthetjük és vagy a helyszínen leverjük, 10 vagy kötöttebb talajnál azokat a helyszínén a talajba vert lyukakba esömöszölt betonnal képezzük ki. A cölöpök rendszerint 1—2 m hosszúságúak normá 1 is talajviszonyok mellett. Egymástól cca 15 0.40—0.80 m távolságra vezetnek le, úgyhogy négyzetméterenként 6—2 drb jut belőlük. Ezen sűrű cölöpözéssel a talaj erősen tömörül és egy-egy cölöp a rájutó, legnagyobb jármű terhelését elbírja le-20 sűlyedés nélkül. A jelen eljárás szerint megszűnik a statikai bizonytalansága az alapozásnak. Rosszabb teherbírású talajba sűrűbben és mélyebben hatolnak le a cölöpök, kÍAr

án-25 ság és számítás szerinti teherbírást biztosítva. Magának az űthordszerkezetnek, a terhelésre méretezett viszonylag vékonyabb vasbeton lemez lévén, elegendő vasbetétje 30 van és így ragalmas. A fentiekből következik, hogy a jelen eljárás szerint épített útak mélyen és a talaj mindenkori hordképességéhez mérten lévén alapozva, az ei'őtanilag megfe-35 lelően méretezett hordszerkezettel építve, rajtuk az útburkolat tartós lesz. A hordszerkezet erőtani számításánál a cölöpök által tömörített talaj fokozott teherbírását, a cölöpöké mellett tekintetbe 40 vehetjük és ezáltal a szerkezet olcsóbbá válik. További előnye ezen útépítési eljárásnak az, hogy viszonylag kevés anyagszállítást igényel. Ugyanis az eddigi építésnél 45 az alépítmény, — melyet most a cölöpök helyettesítenek — összesen mintegy 25—30 cm-ig terjedő vastagságú réteg volt, amely tehát négyzetméterenként cca 0.35 rn3

anyagot igényelt. Evvel szemben most 50 négyzetméterenként pl. 4 db 1.30 m hoszszú cölöp mellett az összes anyag cca 0.17 m3

. Tehát cca Va annyi anyagmennyiséggel megbízható, jó és mélyen alapozott utat kapunk, ami az anyagszállítás szem-55 pontjából éppen a vidéki új utak készítésénél nem csekély idő- és költségmegtakarítást jelent. A jelen eljárás szerint készülő utak tehát három együttműködő és mégis egymástól függetlenül kezelhető részből áll- © nak, úgymint a cölöpalapozásból, az ezeket terhelő lithordszerkezetekből és az erre helyezett útburkolatból. Az útburkolat az eddig ismert bármelyik lehet; így a hordszerkezettel egybebetonozott bazalt- 6 beton, bitumennel kötött bazaltút, aszfaltburkolat, homokba fektetett és aszfalttal kiöntött keramit, vagy kiskocka bui'kolat stb. A vasbetonban lévő vasbetét, illetve vasháló, a statikai számításnak megfelelő 7< erősségben készül. Az út két oldalán vasbeton szegélygerendák vannak. Az utak tartóssága, a jó alapozás és hordszerkezet, mint előfeltételek mellett, a harmadik útelernnek, az útburkolatnak 7; jóságától és tartóssá»'ától is függ. Jelen eljárással készített beton hordszerkezetre, bazalt, vagy hasonló, megfelelő szilárdsági! és koptatási. tényezőjű fagyálló betonadalékanyagból betonútburkolatot ké- 9 ázíthetiink 20—40 mm vastagságban. Ezen beton útburkolat jelen eljárás szerint a következőképen készül: A hordszerkezetet a korábbiak szerint plasztikus betonból készítjük, az alatta 8; lévő földet, kavicsot, vagy homokot előzőleg lehengerelve és jól átnedvesítve, nehogy a ráhelyezendő plasztikus betonból vizet elvonjon. Plasztikus beton alatt ezen célra éppen úgy, mint általában vasbeton- 9i építkezésnél az adalékanyagok, tehát kavics, vagy zúzott kő és változó szemnagyságú érdes homoknak és portlandcenient, vagy alumínium tartalmú, így legalkalmasabban bauxitcement és víznek keverékét 9! értjük, olyan adagolással, hogy 1 m3

betonban 220—350 kg cement és annyi víz van, hogy a beton nem folyós, de képlékeny legyen, úgyhogy nedves, ferdénálló vaslemezen lassan csússzék lefelé. 11 E plasztikus betonnal frissen készített úthordszerkezetre, midőn a beton fölös víztartalma a tömörítési munka közben a felszínre jut, nyomban ráterítjük az útburkolat fentebb leírt keverékét. Ezen útbur- 1< kolati beton keverésénél a bazalt, vagy hasonló adalékanyaghoz leghelyesebb ugyanazon cementet használni, mint az úthordszerkezethez, de bőségesebb adagolással, tehát 1 m3

betonban cca 320—400 kg cement legyen. A vízadagolás ellenben jóval kisebb, tehát a beton a keverésnél szárazabb, vagyis úgynevezett földnedves. Ezen útburkolati betonanyagot ráterítjük és rányomjuk, esetleg hengereljük az i: alatta lévő úthordszerkezeti betonra, úgyhogy ezen utóbbi felesleges vizét átadja, a burkolatnak a nyomás, vagy hengerlés