101853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diasztátikus malátakivonatok előállítására
— 2 — hatás útján is kedvezően hat. Ismeretes, hogy textilcélokra nagyon erősen diasztátikus malátakivonatokat állítanak elő, alacsony hőmérsékleteken; bepároláskor, 5 ioleg az ilyen kivonatok, meglehetősen jelentős diasztázveszteségeket szenvednek. A nem csiráztatott szemestermények kivonataival jó pufferanyagokat, főképpen oldható fehérjéket hozunk be. Eltekintve 10 attól, hogy a kevert kivonatok már amúgy is diasztózban dúsabbak, mint az a diasztáztartalmak összegének megfelelne, ilykép a további feldolgozásuk során is csekélyebb veszteségeket szenvednek dia.sztá-15 tikus kapacitásukban, mint a malátakivonatok önmagukban. Hogy mennyire lényegbevágóan különbözik ez az eljárás a föntebb említett 25341/1909. sz. brit szabadalom szerinti el-20 járástól, világosan kitűnik abból a tényből, hogy a jelen eljárás kivitelére nullás lisztek a legjobb eredményekkel használhatók. Tehát olyan őrlési termékből indulhatunk ki, amely jóformán teljesen men-25 tes az őrlési maradékoktól (korpától, csiráktól), viszont az ismert eljárásnál éppen ez utóbbiak kivonatanyagai azok, amelyek a malátakivonattal együttesen kenyérkészítés céljaira a kedvező hatást 30 kifejtik. A nem csiráztatott szemesterményekből vagy az egész szemek őrlési termékeiből nyert kivonatok a jelen eljárás értelmében a szokásos módon előállított diasztátikus 35 uialátakivonatokhoz hozzákeverhetők utólag is. Éppen így a kivonatot közvetlenül is készíthetjük rnalátázott és nem maiátázott szemesterményeknek vagy az egész szemek őrlési termékeinek keverékéből. 40 Továbbá ugyanide jutunk, ha aprított, nem maiátázott szemesterményeket avagy egész szemek őrlési termékeit malátakivonattal, vagy pedig aprított, maiátázott szemesterményeket, vagy őrlési termékei-45 ket nem maiátázott szemesterményeknek, avagy az egész szemek őrlési termékeinek kivonatával vesszük munkába. Minden esetben kell, hogy mindkét féleség fermentumainak és kisérőanyagainak alkal-50 muk legyen arra, hogy viszonylag alacsony hőmérsékleten, messze cukrosítási hőmérsékletüktől, egymásra hatni képesek legyenek. Az így előállított kivonatok kíméletes feltételek mellett koncentrálhatok 55 vagy száraz alakba hozhatók, amint ez diasztátikus kivonatoknál általánosan ismeretes. A találmánynak egyik igen ajánlatos kiviteli módja szerint a diasztátikus malátakivonatok előállítását keményítőnek 60 és sikérnek nem maiátázott szemesterményekből való kitermelésével kötjük össze, ilykép például a diasztátikus malátakivonatok előállítását a szokásos keményítőgyártással egyesíthetjük. A nem csiráz- 65 tátott nyersanyagot, pl. a búzát, a szokásos módon vízben duzzasztjuk, szétzúzzuk, majd a keményítő kiszabadítására — a sikér, héjrészek és csirák elkülönítése közben — a keményítőipar dagasztógépsze- 70 rűen működő extrahálógépeiben kezeljük tovább. A kimosott keményítőt a ké ménnyítőtejből a szokásos módon elkülönítjük. A sikért a héjrészektől és a csiráktól külön mosóberendezésben választjuk el. 75 Eddig tehát az eljárás menete ugyanaz, mint a keményítőgyártásban. Ezután, a találmány szerint, a keményítőtejnek a centrifugából, vagy általánosabban beszélve: a víztelenítő készülékből elfolyó 80 vizét, amely a feldolgozott, nem csiráztatott szemestermény összes oldható alkatrészét tartalmazza, diasztátikus malátakészítmények előállítására használjuk fel. Ezen célra általában elegendő, ha az el- 85 folyó hulladékvizet a mechanikus hozzákeveredésektől megszabadítjuk, mielőtt azt esetleg előzetes besűrítés után a fent említett módon vagy kész malátakivonatokhoz keverjük, vagy aprított maláta, 90 avagy malátaliszt kivonatolására használjuk fel. Kiviteli példák: 1. példa: 10 kg aszalt árpamalátát megdarálva 100 1. vízzel szobahőmérsékleten 95 (vagy 60° alatti tetszőleges hőmérsékleten) beeefrézünk s azután a kivonatot leszűrjük. Egyidejűleg 10 kg búzalisztet 300 liter 40°-os vízzel cefrézünk félóráig, majd leülepedésig állni hagyjuk, ami 101 mintegy 3 órát igényel. A dekonfálással kapott lisztkivonatot az árpamalátakivonattal 1:1 arányban keverjük. Az elegyet a diasztátikus malátakivonatok készítésénál ismert módon tovább dolgozzuk fel, 10 pl. egyszerűen vákuumban besűrítjük. Ha pl. egy malátakivon atot, melynek diasztátikus ereje 725 P. E. (Pollak-Egloffstein szerinti egységek), egy búzalisztkivonattal keverünk, amelynek diasztáti- u kus ereje 120 P. E., úgy a keveréknek diasztátikus ereje 500 P. E. lesz, míg az átlag '2-> .) 12 0 csak 422 P. E. értéket tenne ki.
