101853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diasztátikus malátakivonatok előállítására

_ Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101853. SZÁM. — IY/a. OSZTÁLY. Eljárás diasztátikus malátakivonatok előállítására. Krammer Leó vegyész és Dr. Stern Róza vegyész Wien. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 17-ike. Ausztriai elsőbbsége 1929. évi junius hó 20-ika. Különböző kutatók megfigyeléseiből kitűnt, hogy a nem csiráztatott magvakban foglalt amiláz sok tekintetben máskép viselkedik, mint a maláta diasztáza. így 5 a nem maiátázott szemesterményekben foglalt csekély diasztázmennyiségeknek cukrosítóképessége a malátadiasztáz cukrosító hatását annyiban múlja felül, hogy a cukrosodás alacsonyabb hőmérsékleten 10 kezdődik és erélyesebben folyik le; a nem csiráztatott magvakban foglalt amiláz folyósító hatása azonban rendkívül csekély. Ezek a különbségek annak a feltételezéséhez vezettek, hogy a malátában és a 15 nem csiráztatott gabonában foglalt amiláz nem teljesen azonos féleségű és hogy a nem csiráztatott magvakban két vagy több enzim van jelen. Az efféle magyarázatokat főképpen és igen határozottan 20 Effront támadja, aki azt tételezi fel, hogy a nem csiráztatott gabonában igen kevés amiláz mellett más, az amiláz cukrosító hatását fokozni képes anyagok foglaltatnak igen nagy mennyiségben, úgy hogy 25 a malátadiasztáz és a nem csiráztatott magvakban foglalt diasztáz között megfigyelt különbségek ezen kísérőanyagoknak támogató hatására vezetendők vissza. Bárhogy is álljon ez a dolog, ezek a tudo-30 mányos megfigyelések eddigelé gyakorlati felhasználásra, a diasztátikus malátakivonatok előállítása terén, nem vezettek. Ha áttekintjük azon munkákat, amelyek az alkoholnak nem maiátázott gabo-85 nából való keletkezésével foglalkoznak, úgy arra a megállapításra találunk, amely szerint a főzött cefre elcukrosítása takakojinak búzakorpával való elegyében lényegesen kedvezőbben folyik le, mint 40 takakojival egyedül. Ez a megfigyelés a malátakivonatok előállítási eljárásaira szintén nem hatott megtermékenyítőleg, ami egyrészt arra is visszavezethető, hogy a takadiasztáz különböző tekintetben máskép viselkedik, mint a malátá- 45 zott árpaszem diasztáza. Meg kell végül említenünk azt az ismert eljárást, amely arra irányul, hogy a fehér búzalisztekhez, a kiőrlésűkkor belőlük elvont enzimes nitrogénanyagokat, kivonat 50 formájában és pedig malátakivonattal együttesen, újból visszaadják (25341—1909. sz. nagybritanniai szabadalom). E célból a búza kiőrlésének maradékai, különösen a csirák, malátával elegyítve extrahálandók. 55 A kivonatot vákuumban besűrítik és kenyérkészítéskor a liszthez, dagasztás előtt vagy alatt, hozzáadják. Ha a kivonatokat külön-külön állítják elő búzacsirákból és malátából, majd ezeket utólag egyesítik, 60 az előálló termék alkalmatossága kenyérkészítéshez többé nem ugyanolyan, mint az említett módon együttes extrahálással nyert terméké. A találmány szerint nem csiráztatott, 63 őröletlen szemesterményekből, vagy az egész szemek őrlési termékeiből készített kivonatokat alkalmazunk adalékként diasztátikus malátakivonatokhoz. Kitűnt, hogy ilykép a malátakivonatok cukrosító 70 hatása fokozódik, amennyiben az ilyen keverékeknek diasztátikus aktivitása jóval nagyobb, mint ami az elegyben egyesített malátakivonat és nem csiráztatott magvak diasztázértékei összegének felelne meg. 75 Feltehető tehát, hogy a két különböző fajtájú kivonat egymást kölcsönösen befolyásolja. Azonfelül a nem csiráztatott magvakból kapott kivonatok hozzáadása a végtermékek diasztáztartalmára puffer- 80