101816. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú elektromos gép

Megjelent 1931. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKggE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101816. SZÁM. — VII/G. OSZTÁLY. Egyenáramú elektromos gép. • f Köves Sándor elektrotechnikus Budapest. A bejelentés napja 1929. évi májas hó 31-ike. Miután a dinamóknál és elektromoto­roknál minden pólusváltozás munkavesz­teséggel jár, a kommutátorok pedig az ismeretes szerkezeti és üzembeli hátrá-B nyokat okozzák s azonkívül az elérhető feszültség határát meglehetősein korlátoz­zák, már régen javasoltak kommutátor­nélküli, unipoláris gépeket. Az eddigi uni­poláris gépek azonban még mindig arány­it) lag bonyolultak, nevezetesen többek kö­zött két forgó armatúrával, illetve az egy­irányii áramokat felvevő armaturaveze­tők számával megegyezően nagyszámú csúszógyűrűvel működnek s így már kö-15 zepes feszültség eléréséhez is oly rendkí­vül nagyszámú csúszógyűrűt igényelnek, hogy gyakorlati alkalmazásuk alig jöhet számba. A találmány szerint aránylag egyszerű 20 szerkezetű, kommutátornélküli, tetszőle­ges feszültségű egyenáramú elektromos gépre azáltal teszünk szert, hogy a gép mágneses erővonaláramlásával szemben ellenerővonaláramlást keltő segódelektro-25 mágneseket alkalmazunk, melyek az armaturameneteikhez képest akként van­nak elrendezve, hogy az indukáló mágne­ses erővonalakkal az armiaturameneteknek csak egyik ága jut metszésre. Ilymódon 80 az armatúra vezetőkben, kommutálás nél­kül, csak egyirányú áram kering, mely­nek elvezetéséhez, bármily nagy feszült­ségnél forgó armatúra esetén is csak egyetlen csúszó gyűrűpár szükséges, míg 35 nyugvó armatúra esetén sem kommutá­torra, sem csúszógyűrűre nincsen szükség. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni megoldási alakját két arma­turá jú áramfejlesztő gépre alkalmazva 40 tünteti fel. Az 1. ábra a gép függélyes hosszmetszete. A ; 2. ábra baloldali homloknézet. A 3. ábra oldalnézet. A 4. ábra az ellenerővonaláramlást keltő segédelektromágnesek egyik párjának 45 távlati oldalnézete. Az 5. ábra a gép keresztmetszete. A 6. ábra az indukáló mágneses erővonal­áramlás és az ellenerővonaláramlás egy részének eloszlását szemléltető vázlat. 50 Az (1) tengelyen a (2) forgó mágnestest van elrendezve, melyet a (3) tekerccsel gerjesztünk. A (2) mágnestest egész bal­oldali része, mely (N)-nel van jelölve (1. ábra) az egyik, pl. az északi pólust, jobb- 55 oldali része pedig az (S)-sel jelölt déli pó­lust képezi. Ily unipoláris mágnestest ese­tére a találmány szerint külön kiképezett sarkok helyett egy-egy egységes sima (N) és (S) korongot alkalmazunk, melyek kö- 60 zött a középen az említett közös (3) ger­jesztő tekercs foglal helyet. A jelen példában a (2) mágnestest (N) korongját a ,(4a) armiatura-vasgyűrű, (S) korongját pedig a (4b) armatura-vasgyűrű 65 veszi körül. E két vasgyűrű, melyek a gép vázával helytállóan vannak egyesítve, a szokásos gyűrűs tekercselésű armatúra­menetekkel vannak körülfonva, melyek­nek egyes részeit az alábbiakban írjuk le. 70 Mindegyik (4a) illetve (4b) armatura­test, az 5. ábrán láthiató módon, külső ke­rületén pl. nyolcszögalakúan, belső kerü­letén pedig, mely a forgó (2) mágnestestet bocsátja át, köralakúan van kiképezve. 7r> A belső körkerület mentén az armatúra­meneteknek belső vízszintes (6) ágai (rúdjai) egyenletesen vannak elosztva és egyébként a szokásos módon szigetelten elhelyezve, míg az armaturamenetek külső 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom