101816. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú elektromos gép

vízszintes (7) ágainak csoportjai célszerűen kihagyásokkal, a jelen esetben a nyolcszögnek csak minden második oldalán vannak elrendezve, mim ellet t a (6, 7) 5 ágakat nem sugárirányú, hanem a nyolcszög oldalaira merőleges (8) harántágak kötik össze, (melyek közül az 5. ábrán csak az elülsők láthatók). A két, kívül nyolcszögű (4a, 4b) arma-10 turagyűrűt a nyolcszögnek vezetők nélküli oldalain a tengelyirányú (5) vasbordák vagy hídrészek kötik egymással össze, melyek tehát a két armaturagyűrű közötti hézagot áthidalják. Az (5) bordák 15 között egy-egy helytálló segédelektromágnes van elrendezve, melynek kiképzése a 4. ábrán látható. E szerint a segédelektromágnes vasteste mindegyik armatúragyűrűt a bordák közötti közökben körül-20 fogó U-alakú testből áll, melynek (9a) ága a (4a) armaturatest külső homloklapjának egy részét, (10a) ága az armaturatest belső homloklapját, (11a) öve pedig az armaturagyűrű külső palástjának egy részét 25 fedi. Egészen hasonló (9b, 10b, 11b) vastest van a másik, (4b) armaturatestnél alkalmazva. A segédelektromágnes két U-alakú vastestét a tengelyirányú (12) járom köti egymással össze. Az U-alaikú 30 vastest gerjesztésére a (13a) tekercs szolgál, melyet a gép termelte árammal vagy (különösen nagyobb gépegységeknél) külön áramforrásból is táplálhatunk. Hasonló gerjesztő tekercset alkalmazhatunk 35 a (9b, 10b, 11b) vastesthez is, ami azonban nem okvetlenül szükséges, mint ahogy az alább leírt erővonaláramlás akkor is elérhető, ha a két (4a, 4b) vasgyűrű közül csak az egyiik van armaturamenetekkel el-40 látva. Általában a találmány szerinti gép :\kár egy, akár tetszőleges számú több armaturatekercssel is működtethető. A segédelektromágnes U-alakú vasteste, mindegyik ágának belső oldalán, (14) hor-45 nyokkal van ellátva (4. ábra), melyeknek harántirányú része az armaturamenetek (8) harántágait, tengelyirányú része pedig ;> (7) armaturameneteket fedi, illetve fogja körül, úgy hogy (kellő szigetelés mellett) 50 a (14) hornyok is hozzájárulnak az arrnat uram ene tek me gtámasztásához. A leírt gép működési módja a következő : A segédelektromágnes (12) járomrészében 55 (elméletileg a középsíkban) az (A)-val jelölt ellenerővonaláramlás főrésze megy végbe. Ez az áram az (al) pontnál (1., 5. és 6. ábra) a különböző leírt vastestek elrendezése folytán négyfelé, még pedig két középső és két oldalágra oszlik. Az egyik 60 középső ág a segédelektromágnes (9a) része felé tart, illetve az (a4, a5) pontokon át a (4a) armaturagyűrűbe hatol, még pedig az i(a6) pontig, ahol ezen áram az (a2) és (a3) pontok felé oldalra ágazik és az (5) 65 bordákba megy át. Hasonlóan folyik le az ellenerővonaláramlás másik középága, mely a segódelektromágnes vastestének (10a) szárán, vagyis az (a7, a8) pontokon át az (a9) pontba fut és ott az előbbi kö- 70 zépághoz hasonlóan két, az (a2) és (a3) pontok felé tartó oldalágra oszlik. Az ellenerő vonaláramlás főrésze továbbá, mint röviden jeleztük, az (al) pontnál két oldalágra oszlik, melyek (aj)-vei, illetve (ab)- 75 vei vannak jelölve (6. ábra) és szintén az (a2), illetve (a3) pontba futnak. Mindezen erővonaláramágak, melyek tehát a segédelektromágnes vastestéből kiindulva az armaturagyűrűkön haladnak át és az (5) 80 bordákba jutnak, valamennyien az (a2, a3) pontban egyesülnek, ahonnan azok az (5) bordák hosszában az (Al, A2) hosszirányú főáramok alakjában haladnak tovább. A segédelektromágnes jobboldali U-alakú 85 vastestében a 6. ábra jobboldali részén látható, az előbbiekhez egészen hasonló erővonaláramelágazások mennek végbe, (al', a2', a3' stb.). Az egész eloszlás a 6. ábrán feltüntetett nyilak irányában tör- 90 ténik, ahol is látható, hogy az (Al, A2) főágak az eloszlás után miként egyesülnek ismét az (A) főárammal vagyis, hogy a keringés miként megy végbe. Hasonló keringés megy végbe a középsíktól kétoldalt 95 eső részekben is. A 6. ábra, alsó része a (2) mágnestestben tengelyirányban haladó erővonaláramlást szemlélteti. E szerint, ha a (2) mágnestest nyugalmi állapotában e mágnestestnek pl. 100 a gép függélyes középsíkja körüli részét tekintjük, a (2) mágnestestben tengelyirányban haladó (B) főerővon aláram a (bl) pontnál (5. és 6. ábra) megfordul és a (4a) armaturatestbe megy át, még pedig 105 a (b2) pontig, ahol ezen indukáló erővonaláram a (b3, b4) pontok, vagyis a kétoldali (5) bordák felé ketté oszlik és ezen bordák hosszában a (bl, b2) hosszirányú áram alakjában halad tovább a (4b) armatúra- ne test felé, a (b3\ b4') pontokig, ahol ismét két oldalág alakjában megy át a (4b) armaturatestbe, egészen a (b2') pontig, majd a (bl') pontnál megfordulva, a már említett (B) irányban kering tovább. Mindez IL{ a találmány szerint alkalmazott segédelektromágnes leírt ellenerővonalainak következménye, mely egyúttal maga után