101811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukorlevek feldolgozására

olyan mértékben tisztított és derített cukorleveket kapni. Azt találtuk, hegv a répalének cukorgyártásra való feldolgozása tetemesen 5 egyszerűsíthető, a hatásosság fokozása mellett. A tisztítás és derítés pontosan ellenőrizhető, a szilárd anyagok a folyadékoktól jobban választhatók el és az eljárás végén igen értékes, egyenletes répáié 10 érhető el. A találmány szerint a répalevet akként dolgozzuk fel, hogy a mésznek a lében való oldata ne érje el a maga telítési pontját. Evégből a találmány értelmében 15 a meszet csak olyan léhez adjuk, melyet ugyanakkor vagy közelítőleg ugyanakkor gázzal hoztunk össze. A találmány szerint nyers diffuziólevet is előzőleg karbonizált cukorlével keverünk össze, még mielőtt a 20 nyers levet a gáz hatása alá hoznék. A tahiImány szerint úgy is lehet eljárni, hogy az ily levet, legalább részben, az egyik gázkezelő övön át ismételten keringtetjük. A találmány előnyös fogana-25 losítási módjánál az említett műveleteket egymással célszerűen Kombi nál juk, noha azok külön-külön is alkalmazhatók. -Javasoltak már oly eljárást és készülőket, melyek eukorlovek karbonizálásá-30 nál az alkalitásnak bizenyos előre megbatározott mértékére való önműködő beállítását és gyors- szabályozását teszik lehetővé. Ezen eljárás és készülék továbbá akként alkalmazható, hogy az említett ön-35 működő szabályozással cukorleveknek folytatólagos karbonizálása foganatosítható. Ez az eljárás a találmány szerinti eljárással is előnyösen kombinálható. Azt találtuk, hogy alkalmas kalcium-40 vegyületnek, pl. friss mésznek vagy kalciumszakkharátnak közel egyidejűleg karbonizált répaléhez való hozzáadása igen lényeges előnyöket biztosít. Ez a meszesítés azután kalciumkarbonátnak oly oldal: -45 ból való kicsapódását eredményezi, mely pl. oldott mészre vonatkoztatva sokkal alacsonyabb koncentrációt mutat, mint az esetben, midőn a meszet a gázkezelő övön kívül adják hozzá. Ha a mész hozzáadása 50 a gázövtől elkülönítve történik, akkor — különösen ha a meszesíiett levet kavarják, amint az általánosan szokásos, — annyi mész megy oldatba, hogy az a telítési pontot eléri. Ily munkaviszonyok kö-55 zöitt történik a gázövben kalciumkarbonátnak oly oldatból va.ló kezdeti kicsapódása, mely oldott mésszel teljesen vagy gyakorlatilag teljesen telített. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásnál a kal-2 ciumkarbonátiiak meszesített lé oly oldat- 60 ból való kicsapatását foganatosítjuk, mely valója ban oldott mésszel csak részben van telítve. A lé-alkalitás ama magas mértékig való emelkedésének megakadályozása, mely a 65 lének oldott mészben való telítési fokának felel meg,, nagy előnnyel jár, mert máskülönben a kalciumkarbo.nát-részecskék igen las:«!an ülepednek le és a keverék csak nehezen szűrhető. A mésznek a nyers dif- 70 fuzióiébe, a karbonizáló folyamattól idöbelileg és térbelileg elkülönítetten való bevezetése, valamint a meszesített lé kavarása is, hátrányos, mert a lé oldott mésszel telítődik és nagyfokú alkalitásáü 75 be. Az oldott mész a lében lévő albuminoidokat és hasonló vegyületeket megtámadja és ekkor igen nagy mennyiségű, rendkívül finom kolloid keletkezik. E finoman elosztott kolloidok a kalcium- 80 karbonát-részecskéket adszorbeálják és a kristályok növekedését meggátolják. Ha ellenben a lé az oldatban lévő mésszel csak részben van telítve és aránylag alacsony alkalitású, úgy az előbbi esettel 85 szemben sokkal kisebb mennyiségű finom kolloid keletkezik. A kolloidok adszorpciója a kalmimkr.rbcn át -részecskék felületén a gondos meszesítés folytán tetemesen csökken, ami a kristályok növekedő- 90 séf támogatja. Aránylag alacsony Icalkalitásoknak szabályozott meszesítéssel való létesítése a kristályosítási fokot elősegíti, mivel kevesebb, de nagyobb kalciumkarbonát-részecskék csapódnak ki, minthogy 95 a kristályok száma és nagysága, az oldott mészben való koncentráció arányában növekedik. A szuszpenzióban lévő mésznek, azaz a fel nem oldott mésznek, mint ilyennek, a lé alkalitására nincsen befolyása 100 és így e mész a íenitemlített reakcióknál lényeges szerepet nem játszik. Eszerint a nagyfokú alkalitást lehetőleg kerülni kell s ezt azzal érjük el, hogy a mésznek a léhez való hozzáadását a szénsav bevezeté- 105 sével közel egyidejűleg végezzük. A vizsgálatok azt is mutatták, hogy előzőleg karbonizált. lének nyers diffuziólével, a gázkezelő övbe való bevezetés előtt foganatosított keverése a derítő és tisztító 110 folyamatokra igen előnyös. Minthogy a nyers diffúzióié gyengén savanyú, a karbonizált lé pedig (az oldatban lévő mész folytán) alkalikus, a két lének alkalmas mennyiségi arányokban való keverése 115 folytán a nyers lé fokozatosan alkalikussá válik. A lé tisztítása úgy mechanikai, mint vegyi úton megy végbe. A me-