101811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukorlevek feldolgozására
- 3 -ehanikai tisztítás annak a ténynek tudható be, hogy a szuszpendált kalciumkarbonát-részecskéket kolloidális anyagok vonják be vagy födik le, melyek a nyers 5 lé tömegében mindenütt szuszpenzióban vannak. E kolloidális alkatrészeknek egy része a kalciumkarbonát-részecskékkel érintkezésbe jut és azokhoz tapadva marad. Az ily kolloidális anyagoknak az 10 előbb említett módon való elkülönítése a kalciumkarbonát-részecskéknek későbbi normális kiesapatását elősegíti, minthogy az adszorbeált kolloidokat a reakcióövből valóban eltávolítottuk. 15 A kolloidális alkatrészeknek előbb említett mechanikai leválasztásán kívül még vegyi reakciók is mennek végbe, melyek a lé tisztítását eredményezik. A tényleg oldott mész a nyers lének több, oldott 20 tisztátlanságával, mint pl. a foszfor-, kén-, oxál- és borkősav kálium- és nátriumsóival vegyileg reagál és azokkal vízben oldhatatlan vegyületeket alkot. így pl. a nyers diffúzióié mindig tartalmaz, oldat -25 ban, némi nátriumfoszfátot; a nátriumfoszfát az oldott mésszel vízben gyakorlatilag Ar éve oldhatatlan kalciumfoszfát képződése mellett reagál. A karbonizált lé és a nyers lé keringésénél a szilárd anyagok 30 egymással érintkezésbe jutnak és nagyobb részecskékké vagy agglomerátumokká, egyesülni iparkodnak, melyeket leülepítés vagy szűrés révén könnyen különíthetünk el a folyadéktól. Az ily, víz-35 ben oldhatatlan részecskék a lének mechanikai tisztítását is végzik, azzal, hogy felületükhöz a káros kolloid anyagok odatapadnak. Ily módon a nyers diffúzióié a gázkezelő 40 övet végül legalább részben tisztított állapotban éri el Ezen előzetes tisztítás folytán az újonnan lecsapódott, a karbonizálásnál keletkező kalciumkarbonátrészecskék felületeit kolloidális anyagok 45 gevésbbé szennyezik, mint az eddigi eljárásoknál. A frissen kicsapott kalciumkarbonát-részecskéknek gyakorlatilag véve tiszta felületei a részecskék növekedésére igen előnyösek. E növekedés a kialcium-50 karbonát-kristályok átlagos méreteinek megnagyobbodását vonja maga után, ami a leiilepítést és a szűrést lényegesen megkönnyíti. Jelentékeny előnyöket érünk el, ha a 55 karbonizált levet, legalább részben, ismételten vezetjük át a karbonizáló övön. A karbonizált lé ezen ismételt keringése a kalciumkarbonát-részecskék növekedését igen jelentékeny mértékben támogatja. E kívánatos növekedés különösen azon, is- 60 mét elten, keringtetett kalciumkarbonátrészecskéknél áll be, melyeknek tiszta felületük van. Ezért célszerű az ismételt keringtetést az előbb jelzett műveletekkel egyesíteni. 65 A kalciumkarbonát kicsapódását a már előbb kicsapódott karbonát-részecskék lényegesen gyorsítják, mivel a már kicsapódott karbonát-részecskék magként szerepelnek, mely köré az oldatból to- 70 vábbi kalciumkarbonátmennyiségek csapódnak le. A csatolt rajz a találmány szerinti eljárás keresztülvitelére alkalmas berendezésnek példaképpieüii megoldási alakját 75 vázlatosan tünteti fel. A rajzon szemléltetett berendezés három (1, 2, 3) főtartályból áll, melyek felső részükön a nem abszorbeált gázt elvezető csöveket hordanak. A lé (4) készlettar- 80 tálya, mely célszerűen magasabb szinten van, mint a három főtartály, az (5) cső útján az állandó szintet biztosító (6) készülékkel van összekötve, mely a (7) úszót tartalmazza. E (6) készülék az első (1) 85 tartállyal a (8) vezeték útján vian összekötve, melynek lánccal működtetendő (9) csapja van. A mésznek (10) készlettartálya, mely célszerűen szintén magasabb szinten van, 90 minit az (1, 2, 3) főtartályok, a (11) cső útján (12) tartállyal közlekedik, melyben a (13) úszó tart fenn állandó szintet. A (12) tartály a (14) vezeték közvetítésével a (15) nézőszekrényhez csatlakozik, melyben az 95 átmenő mészmennyiség mérésére való gát vagy folyadékfogó van. A (14) vezetéknek (16) csapja van, mely lánccal működtetendő. A (2) és (3) karbonizáló tartályok a (15) nézőiszekrénnyel (17) és (18) vezeté- 100 kek útján van összekötve, amelyekbe egyegy (19), illetve (20) csap van iktatva. Az (1, 2) és (3) főtartályok egymással csővezetékek útján közlekednek; így az (1) tartály a (2) tartállyal a (21) vezeték 105 útján van összekötve, mely az első tartály fenekétől nagyjában a (2) tartály közepéig vezet. A (21) vezetékhez egy további (22) vezeték csatlakozik, mely a (3) tartályba, annak közepe táján torkol. 110 Mindegyik (21, 22) vezetéknek (23), illetve (24) csapja van, úgy hogy a (2) és (3) tartályok az (1) tartállyal felváltva hozhatók közlekedésbe. A (2) és (3) tartályok fenekei a (25, 26, U5 27) vezetékek útján a (28) ülepítő- vagy szűrőkészülékkel közlekednek. E vezetékeknek szintén egy-egy (29, 30), illetve
