101773. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa
. Megjelent 1931. évi jann ár hó 15-én . - • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 101773. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Villamos izzólámpa. Berg-er Walter kereskedő Dresden-A. A. bejelentés napja 1930. évi április hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 1 je. A villamos izzólámpák fémes világítótesteinél bekövetkező elgőzölés csökkentésére javasolták már a világítótesteknek a hőt rosszul vezető, indifferens gázatmo-5 szférában való izzítását és a hővezetés, valamint konvekció folytán bekövetkező veszteségeknek a fémes vezető sajátos alakítása (kanyarítása, lelapítása vagy kis térre való összeszorítása) révén az 10 összes wattfogyasztás kb. 40%-ánál kisebb mértékre való redukálását. Vetítő izzólámpáknál vagy oly lámpafajtáknál, melyek a fényt bizonyos meghatározott irányban sugározzák ki, tud-15 valevőleg ú. n. felületi világítótesteket, különösen nehezen olvadó fémekből álló fóliákat alkalmaznak, minthogy ily világítótestekkel a lehető legnagyobb világítási „sűrűség" érhető el. 20 Kitűnt, hogy az ilyen sík felületek alakjában gáztöltésű lámpákban alkalmazott fóliáknál az ismeretes eszközök nem elegendők a fajlagos fogyasztás javulásának elérésére, amint azt a követ-25 kező példával közelebbről világítjuk meg: Tegyük fel, hogy világítótestként wolframból álló, 10 X 10 X 0.01 mm méretű fóliát 200.4 mm2 felszínű sík felület alakjában alkalmazunk. 30 Az az eszköz, mely a hővezetés és konvekció folytán bekövetkező veszteségeknek oly mértékű csökkentésére volna alkalmas, hogy a fajlagos fogyasztás javulása állana be, az ismeretes eljárás értel-35 mében keresztmetszetnövelés volna. Eszerint 0.02 mm vastagságú fóliának jobb fajlagos fogyasztással kellene izzania, mint egy ugyanolyan, de 0.01 mm vastagságú fóliának, minthogy a vastagabb fóliánál a hővezetés és konvekció folytán <to bekövetkező százalékos veszteségeknek kisebbeknek kellene lenniök. A valóságban azonban ellenkezőképpen áll a dolog. E nem várt jelenség oka abban van, hogy a 0.02 mm vastagságú fólia felszíne csak 45 0,4 mm2 -rel nagyobb, mint az ugyanolyan 0.01 mm vastagságú fóliáé. A sugárzó felszín a köi'keresztmetszetű huzalok vastagításánál bekövetkező nagyobb felszínnel ellentétben a 100%-os keresztmetszet- 50 növelése ellenére gyakorlatilag ugyanaz marad, miért is állandó hőmérsékletnél a fénykisugárzás is állandó marad. Ez azonban a fajlagos fogyasztás rosszabbodását jelenti, mert vastagabb keresztmet- 55 szetek alkalmazásánál a kisebb hővezetési és konvekciós veszteségek csak akkor következnek be, ha a keresztmetszetnöveléssel a, sugárzó felszín tetemes megnagyobbodása jár együtt, ha tehát a fénynyere- 60 ' ség nagyobb, mint amekkora a hővezetési és konvekciós veszteségek fokozódása. A találmány szerint már most a magában véve ismert módon hengerelt anyagból, különösen nehezen olvadó fémek fo- 65 liáiból készült világítótesteknél a fajlagos fogyasztás javulását a fémes vezető sajátos alakítása nélkül azzal érhetjük el, hogy a világítótestnek egyik oldalát a világítótesttől csekély távolságban felszé- 70 relt, az áramtól át nem járt ernyővel födjük le. A lefödés folytán a lámpa egyéb gáztöltésétől elválasztott tér létesül, amelyben a gázatmoszféra gyakorlatilag véve 75 nyugalomban van. E nyugvó gázatmoszféra hőmérséklete sokkal nagyobb, mint a környező gázé, mely az ernyőnek sokkal
