101773. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa

kisebb hőmérsékletű külíeliilete mentén áramlik. Minthogy azonban a gáztöltéssel járó veszteségek nem csupán a hőelvezetésnek, hanem a hőkisugárzásnak is 5 túlajdonííandófc, ennélfogva célszerű az ernyőt a világítótest felé eső oldalán igen fényesre csiszolt fémbevonattal borítani, mely a kisugárzott hőenergiát visszaveri. A fóliának az ernyővel lefödött oldala 10 és az ernyő külső oldala közötti hőesés igen nagy lévén, a hőveszteségek igen nagy mértékben csökkennek és így az ernyővel le nem födött fóliákkal szemben a fajlagos wattfogyasztásnak kb. 25%-os 15 javulását érjük el. Az ernyőt rossz hővezető anyagokból, célszerűen porcellánból, magnéziából, különösen cirkoniumoxidból készíthetjük. Az ernyő továbbá a világítótest felé eső 20 oldalán fémből, külső oldalán pedig rossz liövezető anyagból állhat. Yégtil a fémernyőt belső oldalán igen fényesre csiszolhatjuk, liogy a hőt a világítótestre visszasugározza. 25 A csatolt rajz a találmány szerinti világítótestnek néhány megoldási példáját vetítőlámpákra való alkalmazásában tünteti fel. Az 1. ábra szerint a (b) világítótest az 30 (a', a") árambevezető részeken van megerősítve. A fóliákból álló (b) világítótest (b\ b") szélein könnyedén fekszik az oldalt zárt (c) ernyőre, úgy hogy elkülönített gáztér létesül, amelyben számbave-35 liető gázáramlás nem keletkezhetik. Ily szerkezeteknél a lámpa üzeméhez szükséges villamos feszültség a világítótest csekély hosszúsága folytán igen kicsiny, ami aránylag nagy áramfelvétellel í0 jár. Ezt azzal kerülhetjük el, hogy a fóliát a 2. ábrán feltüntetett, magában véve ismeretes módon helyenkint behasítjuk. A hasítékok oly korlátolt számban alkalmazandók, hogy ez alakítás ne idézze elő •i', a. gázkeringés lényeges fokozódását. A 3, ábra 1. és 2. ábra szerinti világítótestet keresztmetszetben mutatja. A (c) ernyőnek itt igen fényesre csiszolt (d) fénybevonata van, mely a kisugárzott liőener-50 giát visszaveri. Az árambevezetők i'elé állandó keresztmetszetű, felületalakú világítótestek helyett az árambevezetők felé csökkenő keresztmetszetű (pl. gömbsüveg-, kúp- vagy 55 esetleg tárcsaalakú) világítótestek is alkalmazhatók, ha a találmány szerint a kereiszímetsxct akiként egyenlítjük ki. hogy izzás közben a világítótest hőmérséklete az árambevezetők között minden ponton azonos nagyságú legyen. 60 Ugyanis az árambevezetők felé csökkenő keresztmetszetnek az árambevezetők leié növekedő ellenállása van, melyet bordák, hevederek, vagy falvastagítás révén akként 'egyenlíthetünk ki, hogy a vil- 65 lamos ellenállás az árambevezetők között minden ponton azonos legyen. E megoldás önmagában is elegendő a hőmérséklet kiegyenlítésére, ha a világítótesteket vákuumban izzítjuk, ami 70 azonban gyakorlatilag alig jön tekintetbe, hanem a világítótesteket célszerűen mindig közömbös gázatmoszíérában izzítjuk és ezért különös figyelemmel kell lennünk a gáztöltésnek az izzó világítótestre 75 v.aló befolyására, inert különben a vastagított részek sokkal fehérebben izzanának, mint a világítótest egyéb részei, mivel a vastagított részeken a hővezetés és konvekeió révén bekövetkező veszteségek 80 kisebbek, mint a világítótest egyéb részein. Az ellenállás kiegyenlítésén kívül tehát az oly hőmérséklet-kiegyenlítésről is kell gondoskodni, hogy a hőmérséklet iz- 85 zás közben az árambevezetők között minden ponton azonos nagyságú legyen. A hőmérséklet-kiegyenlítésre irányuló eszközök alakja és elhelyezése egyes világítótest-alakokhoz empirikusan állapi- 90 tandó meg. Fóliákból álló világítótestek igen egyszerűen és könnyen állíthatók elő egy kúp vagy henger palástfelületéből. Ez esetben elkerüljük az anyagnak mechani- 95 kai igénybevételét, mint pl. nyomását vagy húzását, ami a legvékonyabb, nevezetesen 0.01 mm és még kisebb vékonyságú fóliák alkalmazását teszi lehetővé. A 4—7. ábrák példaképpen egy kúp- 1CM alakú világítótest kialakítását szemléltetik. A világítótestei két félből alkotjuk. A 4. ábra a találmány szerinti kúpalakú világítótestnek kici-ákázott, még meg nem hajlított részét mutatja, ahol is a 10Í kúp palást-felülete, (b', b") pedig az ellenállás- és hőmérséklet-kiegyenlítésre való toldat, melyet az arambevezetőkhöz való csatlakozásra szánt (e\ e") részekkel van meghosszabbítva. Két ilyen, a 4. ábrán m feltüntetett részt már most az 5. ábrán látható alakban illesztünk össze. A (!>', h") kiegyenlítő hevedereket a (e\ e") hevederekkel együtt lehajlítjuk és azokat a 6. ábrán feltüntetett módon akként haj- llí togatjuk össze, hogy a kúpfelülethez fe-