101603. lajstromszámú szabadalom • Körhinta

csónak hosszirányában együttesen eltolhatók. Rendes helyzetben a csónak ülései szimetrikusan vannak elrendezve úgy, hogy ha abban két körülbelül egyforma 5 súlyú személy ül, a csónak mindkét fele egyenletesen van megterhelve és így a csónak vízszintes egyensúlyi helyzetet, foglal el. Amennyiben azonban a benniiilők egyike ülését előre vagy hátra tolja, 10 a másik ülés is eltolódik ugyanabban az irányban, miáltal a megterhelés egyenletességét megzavarják ós a csónak ennek, következtében az (A—B) tengely körül az egyik vagy másik oldalra hajlik. A haj-15 lásszög nagyságát itt nem, szemléltetett megfelelő ütközők határolják, melyek a villán vannak elrendezve'. Az ülések könnyű eltolhatásának céljára ezek görgőkre is ágyaz tathatnak, (rajzon nincs 20 szemléltetve) de esetleg rugókkal is viszsziaihúzhatók eredeti helyzetükbe. Mindn (e) kar (1) vonórúgóval egy a felső részben elrendezett (m) szilárd karral van összekötve. Az (m) karok hasonló 35 rozettát alkotnak, mint az (e) karok, —• adott esetben tehát nyolc (in) kar van elrendezve — ezek azonban (n) hordgyűrűkkel szilárdan vannak összekötve. Az (f) rúgó a csónak és a benne iilők súlyá 30 nak kiegyenlítésére szolgál. A csónaknak ezen súly-kiegyenlítődését minél könnyebben elősegítendő, a rúgó vonó erejének támadási pontja az (e) karon eltolbatóan van elrendezve. Erre a célra minden (e) 85 karon egy eltolható (o) karmantyút alkalmazunk, melyekre az (1) rúgó van ráerősítve. A. rúgók átlagos súlyú személyek súlyához képest vannak méretezve. Ha a csónak terhelése kisebb, akkor az erők 40 kiegyenlítése céljából az (o) karmantyú a (c) oszlop irányában, nagyobb megterhelésnél pedig ezzel ellenkező irányban tolandó el. Az (o) karmantyúnak az (e) karon történő eltolása különfélekép vihető keí5 resztül. Az itt adott esetnél (3. és 4. ábra) minden karon két (pl. p, p2) lánckerék van elrendezve, melyek körül egy mindkét oldalon az (o) karmantyúval összekötött (q) lánc van vezetve. A (pl) lánc-50 kerék tengelyén egy kúpkerék van alkalmazva, amelybe egy (r2) kúpkerék kapcsolódik és amely az (s) kézikerékkel for gatható. Az (s) kézikerék megfelelő módon oly-55 kép van elrendezve, hogy az a csónakból közvetlenül is működésije hozható. lennek következtében a csónakban ülők maguk is eltolhatják az (o) karmantyút, hogy súlyúknak megfelelően a csónak ki legyen egyensúlyozva. A karmantyú célszerű 60 eltolása természetesen különféle módon vihető keresztül. Pl. egy emeltyű, kormánymű által mozgatott csavar és anyával vagy más megfelelő elemmel. Hogy a közönség a csónakokba kényelme- 65 sen be- és abból kiszállhasson, olyan berendezést alkalmazunk, mellyel valamennyi (e) tartókar a csónakokkal együtt a rendeshez képest sülyesztoit helyzetbe hozható, mikor is a csónakok a (t) dobó- 70 góra felfekszenek. Az. 1. ábrán jobboldalt egy ilyen kar a már lesülyesztett helyzetében szakadozott vonallal van szemléltetve. Az adott esetben az összes (e) karok sülyesztésére egy (n) gyűrű alkalmazható, 75 mely függőlegesen fölfelé és lefelé mozgatható. A gyűrű (v) rudakkal (x) karmantyú útján van összekötve, mely egy (y) emeltyűvel, amely viszont (z) .szilárd pont körül lenghet, a felemelt vagy siilyeszteít 80 helyzetbe hozható. A rajzon az (u) gyűrű a (v) rudak es az (x) karmantyú felemeit helyzetükben teli vonalakkal rajzoltan látható. Ennek ellenében ugyanezen alkatrészek lesülyesztett helyzetükben szaka- 85 dozott vonallal vannak bemutatva. Az (y) emeltyű megfelelő helyzetei is teli és szakadozott vonalakkal vannak berajzolva. Az (y) emeltyű különféle módon hozható működésbe, pl. egy (H) huzallal, mely 90 tetszés szerinti módon motor vagy kéziüzemmel hoztmtn működésbe, ami azonban neim képezi a szabadalom tárgyát. Az ín) gyűrűt felemelt helyzetében a (k) rugót húzzák vissza, melyek vaigy egy 95 Különleges tar'.o gyűrűre vagy pedig karokra erősíthetők fel. A jelen esetben olyan elrendezés van elgondolva, melynél a rúgók rövid (P) karokon függnek, amelyek egy el nem forgatható (11) gyű- 10C i'űbe vannak behelyezve. A csónakok alsó részükön rugalmas ütköződairabokkal vannak ellátva, hogy a (t) dobogóra való ütődésük enyhíthető leigyen. Az ütköző darabok rúgósan ágyazott (L) futó g'ör- I0í gőként vannak kiképezve. Ilyen ütköző darabok a csónak elülső, középső és hátsó részéin célszerűen elrendezhetők. Az, (e) karok is azon helyeken, melyeken kilendü lésüknél az (u) gyűrűre ütőd- m nek, rágós ütközőkkel bírnak, hogy esetleg előforduló lökéseket megfelelően ellensúlyozhassanak. Hossz idő elleni védekezés céljából az egész szerkezet (N) tetővel felülről védve llí van.