101513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékelegy alkatrészeinek elkülönítésére
Megjelent 193Q. évi december hó 36 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101513. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás folyadékelegy alkatrészeinek elkülönítésére. Naamlooze Veiinootschap de Bataafsche Petroleum Mij cég Haag-. A bejelentés napja 1930. évi május hó 24-ike. Hollandiai elsőbbsége 1929. évi junius hó 3-ika. Folyat! ékelegy ek alkatrészeinek vagy alkatrészcsoportjaiinak rektifikálással való elkülönítése már ismeretes. Ilyenkor azt a tényt hasznosítják, hogy egy folyadék-5 elegy gőzének általában más az összetétele, mint a vele egyensúlyban álló forró folyadéké. Ha a gőz- és a folyadékfáziis között az ellenáram-eljárást megfelelően alkalmazzuk, a felbontandó nyersfolya-10 dék egyes tiszta alkatrészeit vagy alkatrészcsoportjait az elmélet szerint tisztán különíthetjük el; a gyakorlatban az elméleti lehetőséget jó megközelítéssel lehet elérni. Ezen eljárásnál azonban fűtésre és 15 hűtésre van szükség. Hőgazdaságossági szempontból már megkísérelték, egy folyadékelegynek egy vagy több alkatrészét oldószer segélyével elvonni, vagyis extrahálni. így pl. a 20 petróleumiparban bizonyos petróleumfrakciókat folyékony kénessavval extrahálnak, miikor is az aromás alkatrészek egy csoportja a kénessavban oldódik és ezzel együtt a frakció többi részétől elkü-25 löníthető. Az ilyen és hasonló eljárások nem voltak kellő gazdaságosak, mert nem különítették el teljesen az egyes alkatrészeket, vagyis nem osztották fel tökéletesen a nyers folyadékot alkatré-30 szeire. Megállapítottuk, hogy folyadékelegyeknek extrackcióval való felbontása is jól foganatosítható, ha nem egy, hanem egyidejűleg legalább két oldószert hiasz-35 nálunk. Ezen oldószereket úgy választjuk meg, hogy egymást ne, vagy csak rosszul oldják ée hogy az egyik oldószernek az elkülönítendő egyes alkatrészekhez viszonyított oldóképessége a másik oldószerétől lehetőleg különböző legyen. Ezí 40 a két oldószert ellenáiamban vezetjük egymás mentán vagy egymáson keresztül s e célra a nehézségi erőt is hasznosít hatjuk, még pedig annál jobb eredménynyel, mennél különbözőbb a két oldószer 45 fajsúlya. Az oldószerek fajsúlyai közti különbség azonban nem okvetlenül szükséges, mieirt az oldószereknek egymás mentén vagy egymáson keresztül való vezetését 50 a nehézségi erő nélkül is előidézhetjük, pl. olyan módon, hogy a két oldószert egymástól diffuaiómiembránnal elválasztva vezetjük egymás mentén. Az eljárásit folytonos üzemben vagy 55 adagonként foganatosíthatjuk. Az eljárás folytonos üzeme esetén a folyadékelegyet, melyet ezentúl nyersfolyadéknak nevezünk, egymás után több készüléken vezetjük keresztül, melyek mindegyikében 60 egy alkatrészt vagy egy alkatrészesoportot különítünk el. E célból a nyersfolyadékot egy folyadékkal töltött függélyes mosótorony egy bizonyos szintjén a toronyba vezetjük. A mosótoronyban eleinte 65 a két oldóiszer keveréke van, melyet úgy létesítünk, hogy a toronyba felül a nehezebb és alul a könnyebb oldószert vezetjük be. Ha már most a toronynak pl. közepe táján vezetjük be a nyers folyadé- 70 kot, a két oldószer mindegyike oldani fogja a benne oldható alkatrészeket vagy alkatrészcsoportokat. Minthogy a kél: oldószer a toronyban egymással ellentétes irányban mozog, ilyen módon a nyers- 75 folyadékot két folyadékcsoportra választ
