101513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékelegy alkatrészeinek elkülönítésére

hatjuk. A nehezebb oldószert a benne oldott alkatrészekkel együtt a torony fenekéről, a könnyebb oldószert a benne oldott alkatrészekkel a torony felső részé-5 bői folytonosain elvezetjük. Ezen oldatokból azután deszitillálás, rektifikálás, k:iíagyaszitás vagy más ismert fizikai vagy kémiai módon, a bennük oldott alkatrészeket elkülönítjük, a regenerált, oldó-10 szereket pedig a körfolyamatba ismét visszavezetjük. Az így kapott extrakt, mely egy alkatrésztől vagy egy alkatrészcsoporttól megszabadított nyersfolyadöknak tekinthető, vagy már elég tiszta 15 ahhoz, hogy rendeltetésszerűen felhasználható legyen, vagy pedig további tisztítás, vagyis további alkatrészek kivonása céljából újból mosótornyokba vezethető, amelyekben a már ismertetett módon 20 a zonos v i< gy más oldószerekkel összehozható. Ilyen módon végül a nyers folyadék tökéletesen felbontható a kívánt alkatrészekre. Ha az eljárást adagonként foganatosíí-25 juk, akkor a nyersfolyadék egy bizonyos mennyiségét ismételten kezeljük a fent leírt módon ugyanazon berendezésben, a kívánt tiszta alkatrészek elkülönítése céljából. Ezen esetben nem adagoljuk foly-30 ionosán a nyers folyadékot, hanem egész mennyiségét egy tartályba töltjük, melyben esetleg már az egyik oldószer is jelen lehet, a tartályban lévő folyadékot már most mosó toronyba visszük, melyen egy-35 idejűleg vezetjük át a jelzett módon a két oldószert. A nyers folyadékot befogadó tartály és a mosótorony között pl. olyan kapcsolatot létesíthetünk, hogy a nyersí'olyadékot a tartály egyik pontján szi-40 vattyúzzuk be s miután a folyadék az oldószerek behatása révén módosul, a bevezetési hely közvet.lefi közelében lévő helyről megint elvezetjük és a tartályba visszavisszük. 45 Ilyen módon úgyszólván megnöveljük az érintkezési helyen .a mosótorony és a tartály tartalmát úgy, hogy az egész nyersfolyadék érintkezésbe jut az oldószerekkel; az egyes alkatrészek vagy al-50 katrészesoportok az oldószerek oldóképessége és áramlási sebessége szerinti gyorsasággal vonatnak ki a nyers folyadékból s azután a szakadatlan üzemnél ismertetett módon dolgoztatnak fel 55 tovább. A torony és a tartály közti összekötőhely gyanánt a torony fedelét, fenekét vagy egy közbeeső helyét választhatjuk. Ha a fedélen történik a bevezetés, akkor a bontással kapott alkatrészeket vagy alkatrészcsoportokat a fenéken, el- 60 lenkező esetben a felső részből távolítjuk el. Ha a középen történik a bevezetés, akkor az oldószerekkel képezett oldatokat úgy fönt, mint lent vezetjük el s azután a jelzett módon dolgozzuk fel tovább. 65 Ha két oldószer nem elég ahhoz, hogy a nyersfolyadékot kellően felbontsák, a még el nem különített alkatrészcsoportokat egy másik toronyban más oldószerek hatásának vethetjük alá. 70 Az új eljárást valamely rektifikáló oszlopban végbemenő folyamatokkal hasonlíthatjuk össze. Itt azonban a folyadékfázis összetételétől eltérő összetételű gőzfázis helyett egy második folyadékfázis 75 lép fel, mely összetétel tekintetében az elsőtől, vagyis a nyersfolyadéktól eltér. Miként a rektifikálásnál, úgy itt is attól függ az elkülönítés tökéletessége, hogy milyen nagy a két fázis közötti érintke- 80 zési felület, mekkora az időegységben átvezetett fázisok mennyisége, mi ezen két tényezőnek viszonya és mennyire tökéletesen gátolható meg a már elkülönített alkatrészek újbóli elegyedése. 85 Az új eljárás lényeges előnye az, hogy az alkatrészek elkülönítése oldhatóságuk szerint történik úgy, hogy módunkban van az oldószerek megválasztásával az elkülönítés eredményeit változtatni. 90 Egyik oldószer gyanánt egy olyan alkatrész vagy alkatrészcsoport is használható, mely a nyers folyadékban is jelen van. Nem mindig szükséges, hogy a két oldószer az egész torony mentén 95 ellenáramban haladjon egymással szemben. Az új eljárással tetszés szerinti folyadékelegyek felbonthatók alkatrészeikre. Így pl. különösen nehéz szénhidrogénele- 100 gyeket, benzin és folyós kénessavval, mint oldószerekkel bonthatunk fel. Hasonlóan boiithiaiimk fel alkatrészeikre világító kőolajat, gázolajat, könnyű kenőolajfrakciókiat, pl. metilalkohol és szénkéneg 105 mint oldószerek segélyével. Az eljárás azonban nem korlátozódik ezen oldószerek alkalmazására. Szabadalmi igények: 1. Eljárás folyadékelegyeknek extrák- no cióval való szétbontására, melyet az jellemez, hogy a felbontandó folyadékelegyet — folytonos áramban vagy adagonként — két vagy több egymás-