101367. lajstromszámú szabadalom • Útépítő eljárás

— 2 — nek desztilláció stb. útján való eltávolítása által. A találmány szerinti eljárásnál az eddig használatos minőségű, bitumenes kö-5 tőanyagoknál 10—35 fokkal keményebbet használhatunk s a felhasználandó kötőanyag mennyiségét, az eddig használatos, normális eljárásoknál szükséges mennyiségekkel szemben, 5—20%-kal csök-10 kenthetjük. Kiküszöböljük továbbá a találmány szerinti eljárással azokat a nehézségeket is, melyeket a kövekhez tapadó, finom por okoz. E porréteg elkerülése gyakorlatilag 15 lehetetlen, minthogy az magának a kőnek a lehengerlés közben beálló elporlása folytán keletkezik s így, még ha felszóráskor teljesen tiszta is, mégis már többkevesebb porral van borítva, mire a kötő-20 anyag felvitelére kerül a sor. A találmány szerinti eljárást a következőkben ismertetem: Az előzőleg elkészített alapra, a kívánt nagyságú kövekből, olyan vastag réteget 25 szórunk fel, hogy alapos összetömörítés (pl. hengerlés) után a kőréteg a kívánt, pl. 5—10 cm. vastagságú legyen; e kőréteg vastagsága egyébként tetszésszerinti lehet. 30 A köveket, elhelyezésük előtt vagy után, kismennyiségű, hígfolyós, olyan ásványolajból álló réteggel vonjuk be, mely közönséges hőmérsékletnél csak kevéssé illó. 35 Ennek az olajnak eléggé folyósnak, illetve elég csekély viszkozitásúnak kell lennie ahhoz, hogy a kövek felületi pórusaiba hatoljon s a később felviendő, bitumenes kötőanyagnak a kövekhez való 40 erős tapadását idézze elő, tekintet nélkül a jelenlevő, higroszkopikus nedvességtartalomra és a kövekhez tapadó porrészecskékre, melyek sohasem küszöbölhetők ki teljesen. 45 Bár az olaj a kövek és a kötőanyag közti adhéziót fokozza, számbavehető mértékben még sem lágyítja meg a bitumenes kötőanyagot. Az olajnak a használt, bitumenes kötőanyaggal minden 50 arányban elegyíthetőnek kell lennie s előnyösen eiklikos és nyilt láncú szénhidrogének elegyéből áll. Ha a kötőanyag kőszénkátrány származék, akkor a köveket, a bitumenes kötő-55 anyag felvitele előtt, célszerűen, olyan olajjal vonjuk be, mely ugyancsak kőszénkátrányszármazék, ha azonban természetes aszfaltot vagy aszfaltos kötőanyagot használunk, akkor az ehhez használt olajnak hasonló természetűnek kell 60 lennie. Ha a kövek bevonására használt olaj kőszénkátrányszármazék, úgy fajsúlya egészen 1.05-ig mehet, de ha petróleumszármazék, akkor fajsúlyának, előnyösen 65 0.8 és 0.95 közt kell lennie. Illékonysága, mindkét esetben, célszerűen, ne legyen nagyobb, mint a térfogat egyharmada öt óra alatt 100° Cels.-on s az Engler-féle viszkoziméterben mért vizskozitása, 25° 70 Celsiuson mérve, célszerűen, 65 és 140 másodperc közt legyen. Az olajat a kövekre, célszerűen, legalább két órával a bitumenes kötőanyag felvitele előtt visszük fel, hogy az egyes 75 kődarabok felületeinek pórusai olajjal alaposan be legyenek nedvesítve anélkül, hogy túlsók olajat használnánk fel. Átlagos munkaviszonyok mellett, ha a köveket az útra való kiteregetés előtt 80 vagy után vonjuk be olajréteggel, 4—5 liter olajjal annyi követ vonhatunk be, amennyi a tömörítés után kb. 7.5 cm. vastagságú és kb. 6.5—8.5 négyzetméter felületű réteg létesítéséhez elegendő. 85 Miután a kövek már helyben vannak, célszerűen, mindaddig tömörítjük azokat, míg megrakott teherautóval át nem hajthatunk rajtuk anélkül, hogy kerékvágások vagy púpok képződnének. Ezután a 90 köveket felhevített, bitumenes kötőanyaggal vonjuk be és pedig egy négyzetméterre kb. 5.5—11 kg-nyi kötőanyagot veszünk. Ennél az eljárásnál ugyanis a négyzetméterenkénti 4.75—5.8 kg, illető- 95 leg kb. 4.5—7 liter forró, bitumenes kötőanyag, melyet az olajjal bevont kövekre viszünk fel, azokat ugyanolyan erősen megköti, mint az a négyzetméterenkénti 8.2—13.5 vagy több kg kötőanyag, melyre 100 általában olajjal be nem vont kövek esetén van szükség. A bitumenes kötőanyag felvitele után egy második kőréteget teregetünk fel, mely gyakorlatilag portól vagy igen finom 105 törmeléktől mentes. Ez a kőréteg kisebb kövekből kell, hogy álljon, mint az első s a réteg maga is vékonyabb, mert csak annyi követ szórunk fel, hogy az alsó réteget kis fölösleggel vagy esetleg anél- 110 kül eltakarja. E második réteghez, célszerűen, olyan nagyságú köveket használunk, melyek lényegileg mind keresztülesnek azon a rostán, mely az első réteghez való köveket visszatartja. így pól- 115 dául, ha az első réteghez olyan követ használunk, melyet 38 mm-es rosta még visszatart, a második réteghez olyat cél-