101367. lajstromszámú szabadalom • Útépítő eljárás

— 3 — szerű használni, mely a fenti rostán már áthull, de a 19 mm-es rostán még fenn­akad. Az első réteghez előnyösen azonban olyan követ használunk, mely átesik a 5 63.5 mm-es rostán, de fennakad a 25.4 mm-esen, a második réteghez pedig olyat, mely a 25.4 mm-es rostán átesik és fenn­akad a 12.7 mm-esen. E második réteget vagy nem vonjuk be 10 olajjal, vagy pedig a köveket még kitere­getésük előtt vonjuk be olajjal. E réteg­hez, célszerűen, olyan követ használunk, melyet több órával kiszórása előtt olajoz­tunk. De mint említettük, a kőrétegről az 15 olajat el is hagyhatjuk anélkül, hogy ez a találmány lényegét érintené, minthogy legfontosabb az az olajréteg, melyet az út testét alkotó kövekre viszünk fel. Miután a második vagy közbenső kőré-20 teget felszórtuk, nehéz útihengerrel mind­addig hengereljük azt, míg erősen és szi­lárdan meg nem fekszik az alsó rétegen s azután ezt is felhevített, bitumenes kötőanyaggal vonjuk be, mikor is az első 25 rétegre felvitt kötőanyagmennyiségnek 20—50%-át használjuk fel. Ezután ezt a réteget aprószemű kővel, durva homokkal vagy kaviccsal fedjük le, melyet, bizo­nyos idővel felhasználása előtt, előnyösen, 30 már olajjal vontunk be. Bizonyos esetekben célszerűnek bizo­nyult az alsó kőrétegre, vékony, előnyö­sen, olajozott homokrétegnek a bitumenes kötőanyag felvitele utáni felszórása, még 35 mielőtt azonban a közbenső kőréteget fel­raktuk volna. E homokréteghez négyzet­méterenként kb. 6—30 kg homokot hasz­nálunk fel és e homokmennyiség csak annyi legyen, amennyi a kötőanyaggal 40 bevont egyes kövek közt könnyűszerrel elhelyezkedik, de a kőréteg felületén már homokréteg ne maradjon. Ezután, a fen­tebb ismertetett módon, közbenső kőréte­get terítjük el és hengereljük le, míg erő-45 sen meg nem köt s azután azt, ugyancsak a fent ismertetett módon, bitumenes kötő­anyaggal vonjuk be. Ámbár a találmány szerinti eljárásnál nem lényeges, hogy a közbenső és a leg-50 felső réteghez is olajozott köveket hasz­náljunk, ezek alkalmazása mindazonáltal előnyös akkor, ha igen jóminőségű utat akarunk építeni. Miután a legfelső, befejező, finomszem-55 esés kőből, kőtörmelékből, finomszemcsés kavicsból vagy homokból álló réteg is megvan, az utat, előnyösen, újból lehen­gereljük, hogy a legfelső réteget a köz­benső réteg hézagai közé nyomjuk be s így e két réteget összekössük. Az utat 60 azonban e hengerlés nélkül is átadhatjuk a forgalomnak, ha gondoskodunk arról, hogy a haladó járművek által az út szé­leire sodort, finom, szemcsés anyagot he­lyére mindig visszajuttassák (pl. vissza- 65 söpörjék) mindaddig, míg a forgalom kö­vetkeztében már elég ilyen anyag kötő­dött meg az útfelületen ahhoz, hogy azt az atmoszferiliák behatásától hatékonyan elzárja. 70 Némely esetekben a közbenső kőrétegre felvitt, bitumenes kötőanyag-bevonatot és a legfelső, finomra zúzott kőből vagy kavicsból álló réteget elhagyhatjuk s he­lyettük előre elkészített, bitumenes kötő- 75 anyagból és ásványi anyagokból álló ke­verékkel borítjuk az utat. Ez utóbbi réte­get 1.25—5 cm vastagságban vagy a for­galmi viszonyok által esetleg megkívánt, nagyobb vastagságban visszük fel s az- 80 után erősen összetömörítjük. Ahol így járunk el, ott ajánlatos a közbenső réteg­hez valamivel kisebb szemű követ hasz­nálni, előnyösen olyat, mely átesik a 19 mm-es rostán, de melyet a 12.7 mm-es 85 rosta visszatart. Ebből a kőből annyit használunk fel, hogy az alsó, durvább kő­rétegen levő, bitumenes kötőanyagbevo­natot teljesen, de számbavehető felesleg nélkül takarja le. Használhatunk azonban 90 ugyanakkora köveket is, mint a közbenső réteghez s erre, finomabb szemcséjű kő­ből, igen vékony réteget vihetünk fel s erősen lehengerelhetjük azt, mielőtt a bi­tumenből és ásványi anyagokból álló ke- 95 verék alkotta réteget rá felvinnők. Ennek megtörténte (a keverékréteg felvitele) után az egész tömeget jól tömörítjük, míg az a henger hatásának már nem enged. Könnyű forgalmú utak építésénél úgy 100 is eljárhatunk, hogy a legalsó kőrétegnek bitumenes kötőanyaggal való bevonása után azonnal, aránylag vékony rétegben, olajjal bevont homok- vagy kőréteget te­rítünk reá, s az egész tömeget jól tömö- 105 rítjük. Vagyis mindaddig mellőzzük az előző bekezdésben ismertetett azt a lépést, melyben a bitumenes kötőanyagból és ás­ványi anyagokból álló, előzőleg elkészí­tett keverékből is készítettünk egy réte- no get, míg a forgalom körülményei a felület védelmére szolgáló utókezelést, illetve pótlást meg nem kívánják. Szabadalmi igények: 1. Útépítő eljárás bitumenes kötőanyagok 115 felhasználásával, azzal jellemezve, hogy az előre elkészített útalapon olajjal be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom