101359. lajstromszámú szabadalom • Végtelen járótalp járóművekhez

- s -mint amennyit egyetlen egység elbír, egyszerre több megfelelően kiképzett járótalpegység alkalmazható. A találmány ezen különleges alkalma-5 zási esetében előnyösnek találtuk, hogy a lánctagok záró-ütközőit úgy képezzük ki, hogy a lánctagok egymással oly szöget zárjanak be, hogy a járótalp mint egy 3—4.5 m átmérőjű kerék működjék. 1.0 Természetes, hogy a találmány szerinti járótalppal ellátott talicska tolásához, különösen lágy vagy göröngyös talajon, jóval kisebb erő szükséges, mintha az rendes kerékkel lenne ellátva. A teher súlya 15 annyira elosztódik a földön, hogy a járótalp a lágy talajba sena nyomódik bele s nem hagy nyomot. Ezenfelül a járótalp közepe jobban a teher súlypontja alá hozható, mint a rendes keréké, aminek meg-20 felelőleg a talicska fogantyúja is tehermentesítődik, végül a talp szélessége s a hosszú kapaszkodó hossz oldalirányú erőkkel szemben nagy stabilitást biztosít. A találmánynak nagyobb terhekhez al-25 kalmiasabb kiviteli alakjánál a lánctagok ütközői, ill. fülei gömbölyű zárófelületekkel bírnak. Egy kiviteli alaknál a láncía-gok oldalfalainak végein, egymáshoz képest lépcső-30 zetesen elrendezett gömbölyű fejű ütközők, míg az oldalrészek mindkét oldalán a szomszédos lánctagok vég ütközőivel öszszeműködő, gömbölyű bemélyedéssel ellátott negatív ütközők vannak kiképezve. 35 Ezen kiviteli alaknál a gördülő pálya, vagyis a járótalpnak az a része, amelyen a dobok gördülnek, célszerűen az összekötőcsapokat befogadó furatok tengelyeinek síkja alatt csekély távolságban í'ogto lal helyet. Előnye a gömbölyű fejű ütközőknek főként az, hogy az előbb leírt lánctagoknál alkalmazott vízszintes és függőleges ütközőket egymagukban helyettesítik, vagy í5 más szóval a csapokat úgy a függőleges tehertől, mint a vízszintes, (a, b, c) alatt csoportosított erőktől mentesítik. A találmány szerinti járótalpat, ill, annak lánotagjainak néhány kiviteli alakját 30 a mellékelt rajzok ábrázolják, még pedig az 1. ábra az egyik kiviteli alak felülnézete, a 2. és 3. ábrák annak az 1. ábra 2—2, ill. 35 3—3 vonala szerint vett metszetei. A 4. ábra két szomszédos, egymással összekötött lánctag felülnézete. Az 5. és 6. ábrák a két szomszédos lánetagot zárt, ill. nyitott helyzetükben, hosszmetszetben szemléltetik. A 60 7. ábra egy, a találmány szerinti járótalppal ellátott talieskának vázlatos rajza. A 8—15. ábrák függőleges zárófelületű ütközőkkel ellátott, előnyösebb alakú lánc- 65 tagokat ábrázolnak. A 8 ábra felülnézet, míg a 9. és 10. ábrákon a lánctag elől- és hátulnézete látható, mimellett a 9. ábrán az egyik oldalfal részben ki van törve, hogy a lánctag talprészének metszetét 70 nyerjük. A 11. ábra keresztmetszet. A 12. ábra két lánctagnak zárt helyzetükben való felülnézete (megfelel az 5. ábrán látható helyzetnek). A 13. ábra az egyik csapnak, ill. a csap furatának hossztengelyén 75 átmenő metszet. A 14. és 15. ábrák a lánctag egy nehezebb munkánál célszerűen alkalmazható további kiviteli alakjának felül- ill. oldalnézetei, míg a 16. ábra annak a 14. ábra 16—16 vonalai 80 szerint képezett metszete. A 17. ábrán az 1., 2. és 3. ábrákon ábrázolt típusú lánctagok felemelt gördülő pályával bíró kiviteli alakjának keresztmetszete látható. 85 Minden lánctag egy (1) talprészből és két U-alakban felhajlított (2) oldal részből, ill. lemezből áll. A (2) oldallemezekben a kapcsoló csapokat befogadó (3, 4) furatok vannak kiképezve. 90 A (2) oldalemezeken kiképezett (4) furatok tágabbak, mint a (3) furatok. A (2) oldallemezekből egyes részek ki vannak csákozva, ill. az oldallemezekhez derékszög alatt hátra vannak hajlítva s az 95 alábbiakban középső ütközőknek nevezett (6) ütközőket képezik. A csákozás folytán a (2) oldalfalakon képződött nyílásokat (5) számok jelzik. A (2) oldallemezek végein a (7) nyúlványok vannak kiképezve, aime- 100 lyeknek két-két (S, 9) ütközőfelületük van. A (8) ütközők a lánctagok zárt helyzetében a szomszédos lánctagok (6) középső üt közőivel kapcsolódnak. A 4. ábrán látható, hogy az ütközők az 105 (a, b, e, d) felületeken kapcsolódnak. A (6) ütközőknek a nem ábrázolt szomszédos lánotagokkal kapcsolódó felületeit (a', b', c', d') betűk jelzik. A lánctagoknak egymáshoz képest való ellentétes irányú moz- no gását a 6. ábrán látható módon az (1) talprészek belső felületével kapcsolódó (9) ütközőpofák gátolják. Ezen kapcsolódási pontokat a (B, C) betűk, míg az (1) talprészeknek a szomszédos, nem ábrázolt lánc- 115 tagokkal kapcsolódó helyeit a (B', C') be-