101336. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék

Megjelent 1930. évi november lió 8-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101336. SZÁM. — XX/e. OSZTÁLY. Rugalmas kerék. Szilágyi István művezető Paphegy. A bejelentés napja 1929. évi december hó 21-ike. A találmány főleg géperejű járművek­hez. mint pl. személy- és teherautókhoz, motorkerékpárokhoz, traktorokhoz stb. való rugalmas kerékre vonatkozik, mely i a megkívánt, mindenkori rugalmasság biztosítása mellett az eddigi légtömlő használatát van hivatva kiküszöbölni. Ezt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a kerékagyon egymással párhuza­) mos két tárcsát erősítünk meg, miknek belső oldalaihoz, célszerűen tömítőgyűrűk közbeiktatása mellett, kerületükön elő­nyösen tömör gumiból vagy más anyagból való abroncsot hordó egy-egy gyűrűalakú, i a tengelyre merőleges síkban elmozogható tárcsa simul úgy, hogy a kerékagy, az ezen megerősített két külső tárcsa, vala­mint az ezek között mozgó, gyűrűalakú tárcsák olajjal megtölthető, gyűrűteret l zárnak be. Az egymáshoz erősített két gyűrűalakú tárcsa és a kerékagy egymás­hoz való erősítésére azonfelül felváltva, sugarasan elhelyezett csavarrúgókat és dugattyús olajhengereket alkalmazunk, i mely szervek lehetővé teszik, hogy a ke­rékagy a mindenkori terhelésnek és löké­seknek megfelelően elmozdulhasson, il­letve bolygó mozgást végezhessen. A mellékelt rajz a találmánybeli rugal-i mas kerék példaképpeni foganatosítási alakját mutatja be és pedig az 1. ábrán oldalnézetben, az egyik külső tárcsa eltávolítása mellett, míg a. 2. ábrán keresztmetszetben. Az (a) kerékagyra mindkét oldalról is­mert módon egy-egy (b) tárcsát csavaro­lunk, miket kívülről a fellépő oldallökések ellen a sugaras elhelyezésű, rugalmas (c) karok támasztanak meg. A két (b) tárcsa egymással párhuzamos, belső lapja kö­zött, e lapokhoz hozzásimulva, két gyűrű­alakú (d) tárcsa foglal helyet, melyeknek úgy a belső, mint a külső szélei egymás­hoz vannak erősítve. A külső széleknek egymáshoz való erősítését a gyűrűalakú. 45 (d) tárcsákhoz szögecselt, U-keresztmet­szetű (e) gyűrű adja, mit az ugyancsak U-keresztmetszetű (f) abroncs vesz körül. Az (f) abroncs mélyedésében (g) tömör­gumit vagy más megfelelő anyagot he- 50 Iyezünk el, mely a rugalmas keréknek tu­lajdonképpeni abroncsát vagy járófelüle­tét alkotja. Az (f) abroncsban sugarasan befelé álló (h) csapokat erősíthetünk meg, melyek az 55 (e) gyűrű megfelelő furatain mennek ke­resztül. A (h) csapok további vezetését a gyűrűalakú (d) tárcsákhoz szögecselt (i) lemezek adják. A (h) csapokra feltolt (k) csavarrúgók az (f) abroncsnak az (e) gyű- 60 rűhöz képest rugalmas elmozdulását enge­dik meg. Az egymással párhuzamos gyűrűalakú két (d) tárcsa között a bemutatott fogana­tosítási példa szerint egymástól 120°-ra 65 három (1) henger van megerősítve, me­lyeknek tömítőszeleneén keresztül vezetett (m) dugattyúrúdjai az (a) agyra felcsava­rolt két (n) gyűrű közé fogott (o) szemek­kel csuklósan vannak összekötve. Az elő 70 nyösen olajjal megtöltött (1) hengerben mozgó, áttört (p) dugattyú mindkét olda­lán egy-egy (r) csavarrúgót helyezünk el, melyek a középállásából elmozduló dugaty­tyút visszaterelik. Az (1) olajhengerek 75 belső végét a gyűrűalakú (s) vezeték köti egymással össze, melybe az olajáramlás szabályozására (u) fojtószelepeket ikta­tunk be. Az (a) kerékagy, az ezen megerősített 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom