101321. lajstromszámú szabadalom • Fényelektromos cella és eljárás annak előállítására

Megjelent 1930. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101321. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Fényelektromos cella és eljárás annak előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T. Újpest. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 6-ika. A találmány tárgya fényhatásra elektronemissziót szolgáltató katódájú fényelektromos cella, amelynek fényérzékenysége tetemesen nagyobb s színérzékeny-5 sége lényegesen kedvezőbb az eddig ismert ilyen nemű celláknál, illetőleg katódáknál; továbbá eljárás ilyen cellák előállítására. Ismeretes dolog, hogy fényelektromos 10 cellák katódáját rendszerint alkáli, vagy földalkáli fémből szokás készíteni, mintáin ezen fémek eltérően a többi fémektől, amelyek csupán az ibolyántúli sugarak hatására szolgáltatnak fotoelektro-15 mos áramot, a látható .fényre érzékenyek és pedig annál nagyobb hullámhosszúságú színekre, minél kisebb a szóbanforgó fém ú. n. elektronkilépési munkája. A kilépési munka értékét, illetőleg az alfcáli-20 fémek sorrendje ez: nátrium, kálium, ru bidium, cásium, s a színiérzékenységük felső határa is e sorrend szerint mindinkább a színkép vörös vége felé fekszik. A fényelektromos cellákat rendszerint 25 úgy állítjuk elő, hogy két árambevezetővel ellátott .üvegedényt, melyek közül egyik az edény belső falára rendszerint vegyi úton fölvitt ezüstréteggel áll vezetői összeköttetésben, kiszivattyúzunk, az 30 emissziót szolgáltató, pl. alkálifémet egy az edénnyel közlekedő tartályból melegítéssel a cellába áthajtjuk (beledesztilláljuk) s a cellát vagy léghíjjas állapotban, vagy kisnyomású nemes gázzal való meg-35 töltés után beforrasztjuk. Az alkálifémet, elsősorban nátriumot, elektrolytikusan, a cella üvegfalán keresztül is bejuttathatjuk az üvegedénybe, ha az üvegedényt, illetőleg annak egy részét kellően (200— 40 300° C-ra) felmelegítve, olyan irányú áramot vezetünk át rajta, amelyben a pozitív áram iránya a külső térből az edény belsejébe vezet. Szokásos még az alkáli katódákat bizonyos aktiváló folyamatnak is alávetni, ami úgy történik, hogy a kis- 45 nyomású hidrogéngázzal megtöltött cellában ködfényű kisülést hoznak létre, amelynek hatására, illetőleg a katódán ezáltal létrehozott bizonyos felületi változásnak hatására, a katóda fényérzékeny- 50 sége megnő, ugyanazon megvilágításra erősebb áramot szolgáltat és a színérzékenységi görbéje a vörös felé eltolódik. A tapasztalat mutatja azonban, hogy az így felfokozott fotóáram értéke lassabban- 55 gyorsabban visszaesik s a vörös felé eső éraékenység még hamarább eltűnik. A találmány tárgya olyan katóda i(fotókatóda), illetőleg annak készítésére irányuló eljárás, amellyel mind a két kívá- 60 natos hatás — a cella fényérzékenységének növelése fehér fényre és a színérzékenység eltolása a vörös felé — igen nagy mértékben és maradandóan megvalósítható. 65 Azt találtuk, hogy a fotókatódák lényegesen hatékonyabbá tehetők azáltal, hogy a katóda emisszióját szolgáltató fémanyagát utólag egy másik, sziámottevő emiszszióval nem .rendelkező segédfémnek .(réz, 70 ezüst, nikkel, platina, stb.) igen vékony (V1000 mm-nél nem vastagabb) rétegével bevonjuk, illetőleg azáltal, hogy a katóda anyagába egy másik segédfémet molekulárisán finom eloszlásban beágyazunk. 75 Példaképen felemlítjük, hogy pl. a nátrium katódiák összérzékenysége ezen eljárással 2—5-szörösére emelhető, a színérzékenységnek a nagy hullámhosszak felé — a színkép vörös vége felé — eső 80