101125. lajstromszámú szabadalom • Betétes betonból készült szerkezeti részek és eljárás azoknak előállítására

— 2 -3. ábra metszet a 2. ábrának 3—3 vonala szerint. Az (a, b) oldalfalak és (c) fenéklap által alkotott formán, ennek hosszában 5 az (5, 6) betétek mennek át, melyek a (7, 8, 9, 10) horgonyzásokat hordják és a rajzban fel nem tüntetett szerkezet segélyével vannak nyújtásnak alávetve, amikor is a betéteket a két (Al, Bl) támfal között 10 például csavarok segélyével, tartjuk meg kinyújtott állapotukban; (dl, d2) két dinamóméter. A 4. ábra a (11) tartót tünteti fel, melynek (12) í'eszítőcsavarja a tartó belsejében van 15 elrendezve; a tartó a (13) rudakkal van szilárdítva, melyek bármely tetszőleges módon vannak kinyújtva. Éppígy lehet akár magában a formában, akár azon kívül elhelyezett, látható vagy nem látható, 20 nyomásnak alávetett elemeket alkalmazni. Ha betonból előzetesen elkészült szerkezeti részt akarunk az eljárás szerint betéttel ellátni, akkor magán a szerkezeti részen vagy abban kifeszítünk be-25 téteket, miáltal a darab nyomás alá kerül, minek megtörténtével a fémet betonnal bevonhatjuk vagy a fémet bármily módon megvédhetjük. A betéteket a szerkezeti részek előállításakor helyezhetjük 80 el a betonban és azok elkészülte után vethetjük alá húzásnak, amikor is alkalmas módon megakadályozzuk a betétekhez való tapadást, hogy ezeknek utólagos nyn jtását megkönnyítsük. 35 Hogy a fém húzási igénybevételét a betonra átvigyiik ós azt nyomásnak vessük alá, használhatunk a betéttel összehegesztett, összeesavarolt, összereteszelt vagy összekovácsolt horgonyzásokat vagy 40 bármely tetszőleges alkalmas eljárással a betéttel összekötött betontönköt. Az 5. ábrában feltüntetett foganatosításnál a (15) horgony a (16) kúpos ék közvetítésével van az (1) betéttel összekötve. A 45 6. ábrában feltüntetett foganatosításnál a betétek a (17) betontönkökben vannak lehorgonyozva. A betontönkökben furatokat lehet kiképezni (7. ábra), melyek lehetővé teszik, hogy a kinyujtást egy 50 eltávolítható rúd segélyével végezzük el, melyre a formának fel nem tüntetett felső és alsó oldalai támaszkodnak. Alkalmazhatunk továbbá fémből vagy betonból készült gyűrűt vagy hengert (8. 55 ábra), melyre a betéteket feltekercseljük vagy tetszőleges módon ráerősíthetjük. A betéteket a (19) fémgörgőkre is erősíthetjük (9. ábra), melyek az előnyösen kissé kúpos (20) csapokon ülnek, mely utóbbiak viszont a (21) forma falára van- 60 nak erősítve. Egyébként hasznosítható az a magától beálló horgonyzás is, mely a betonnak és a fémnek, a beton lekötésénél és megkeményedésénél, valamint a fém végeinek 65 vastagodása folytán fellépő tapadása következtében abban a pillanatban keletke-Icezik, amelyben a nyújtást beszüntetjük. Ugyancsak el lehet látni a fémet kampókkal, pántokkal stb. és a betont a ma- 70 gától beálló vagy mesterséges horgonyzási pontok köré csömöszölni. Ha valamely betonból készült szerkezeti részt bármely pontok között akarunk betétekkel ellátni, fémgyűrűket alkal- 75 mazhatunk, melyeket a zsaluzás kívánt pontjaiban helyezünk el eltávolítható rudakkal, melyekre a hurokalakú betéteket helyezzük. Az (52) rudakat (10. ábra) az (51) büty- 80 kökkel vagy az (53) duzzadásokkal (11. ábra) vagy az (54) gyűrűkkel (12. ábra) láthatjuk el, melyekben az (55) furat van kiképezve és melyeken a betétek át vannak vezetve és tetszésszerinti módon meg- 85 erősítve. A bütykök, duzzadások ós gyűrűk egymással természetesen kombinálhatók is (13. és 14. ábra). Ezeket a bütyköket vagy duzzadásokat egyúttal támpontoknak használhatjuk a 90 betéteknek nyújtására és azoknak a betonban való utólagos lehorgonyozásár.a. Általában a betétek nyújtására bármely, az ismert horgonyzásokkal azonos vagy ezekhez hasonló eszközöket alkal- 95 mazhatunk, mivel egyazon eélt szolgálják; ezeket az eszközöket akár egyidejű nyújtásra ós horgonyzásra, akár külön lehet használni a nyújtásra ós külön a horgonyzásra. 1(N Ha a támadási pontokat kis távolságban rendezzük el a betétek mentén, minden nehézség nélkül teljes szilárdságot lehet elérni. Nyújtási eszközök gyanánt használha- 10! tunk a betétek hosszával párhuzamosan vagy arra merőlegesen működő szektorokat vagy a nyújtásra szolgáló egyéb gépelemeket. A 15. ábrában hosszmetszetben és a 16. 111 ábrában elölnézetben feltüntetett foganatosítási alaknál az (51) bütykökkel ellátott (52) betétet az (56) szektorral húzzuk meg, mely (57) ékkel van ellátva, mely utóbbi az (52) betétet az (58) villával meg- lli fogja és akként van kiképezve, hogy az a formának (59) falában levő (59a) ablakban elmozdulhat. (A) a formának belseje.