100782. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs
- 3 — közlekedésben álljon. A (6) zárószalagot egy vagy több belső, kerületi (9) horonnyal vagy csatornával látjuk el, amelyekbe a cellák belső végei torkolnak, 5 vagy pedig, kívánt esetben, csupán a belső cellasor vagy sorok közlekednek közvetlenül a (9) csatornával, míg a külső cellasorok a belsőkkel a (10) légnyílások vagy lyukak révén közlekednek (1. és 2. ábra). 10 A (7) szelep a (6) zárószalag belső felületétől a (9) csatorna belsejébe hatol. Az útlökések vagy a terhek hatása alatt a cellákba zárt levegő a lökés vagy teher mértékének arányában komprimálódik és így 15 másodlagos ellenállás gyanánt szolgál arra, hogy a cellák közötti ferde (4) válaszfalak révén létesített elsődleges ellenállást fokozza vagy kiegészítse. Másrészt aránylag csekély lökések vagy terhek ha-20 tása alatt a cellákban lévő levegőnek csak aránylag csekély kompressziója következik be és így a (4) válaszfalak lényegileg az egész lökést vagy terhet fogják fel. A (6) zárószalagnak tetszőleges kereszt-25 metszeti alakja lehet és e szalagot a kerületen végigmenő (11) huzalokkal merevíthetjük (2. ábra), melyek egyúttal az abroncsnak a keréktalpon való tartását is elősegítik. A (6) szalag a 2. ábrán legöm-30 bölyített (12) szélekkel van feltüntetve, azonban egyenes, sarkos oldalakkal vagy bármely más alakban is képezhető ki ama kerék típusának megfelelően, amelynek talpára az abroncsot szereljük. 35 Az abroncsnak is tetszőleges keresztmetszeti alak adható, magassága vagy sugárirányú mérete pedig akként növelhető, hogy bármily kívánt bosszúságii (3) cellákat és (4) válaszfalakat érjünk el, anélkül, (.0 hogy az abroncskeresztmetszet szélessége e keréktalp szélessége által megszabott szokásos határokon túlmenne. Ily módon a légeellák és a válaszfalak meghosszabbítása révén, vagyis a válaszfalaknak a ter-45 hek és lökések hatása alatti szabad hajlékonysága folytán a kerékabroncs rugalmassága fokozódik. Az 1., 2. és 3. ábra szerinti kerékabroncs előállításánál a (3) cellákat az abroncs 50 testében megfelelő magvak vagy tövisek segélyével formálhatjuk. A cellák felületeit könnyedén vagy füleletileg vulkanizáljuk, mielőtt a magvakat kihúznók; ezáltal a (4) válaszfalak a végső vulkanizá-55 lás tartamára tartást kapnak. Az abroncsot (13) futófelületrészekkel látjuk el és szövettel vagy más módon merevíthetjük, ez azonban nem lényeges. A (6) zárószalag ráhelyezése után az egészet a végleges vulkanizálásnak vetjük alá. 60 Az 5. és 6. ábra szerinti megoldási alaknál mindegyik cella keresztmetszeti területe az abroncs külső kerületétől a, belső kerület felé fokozatosan csökken és a (3) cellák belső zárt vége bizonyos távolság- 65 ban van az abroncs belső kerületétől, míg ellenben a celláknak magyobb átmérőjű külső vége nyitott. Ez esetben a cellákat kúposán szűkülő, üreges (14) magvak segélyével formálhatjuk, ahol is a cellák 70 közötti (4) válaszfalak, egész hosszúk mentén, lényegileg azonos vastagságúak vagy keresztmetszetűek. Az üreges magvakba bevezetett gőz hatása alatt a (3) cellák felületei, vagyis belső falai felületileg 75 vulkanizálódnak, úgyhogy a cellák a végső vulkanizálás folyamán alakjukat megtartják. Az abroncstestben lévő cellák külső nyitott végeinek elzárása és az abroncs teljes 80 elkészítése céljából a 4. ábrán látható módon az abroncstestet a (13) futóréteggel ellátott külső (16) burokkal vesszük körül és az egészet vulkanizáljuk. Kívánt esetben az abroncsba szövetet ágyazhatunk 85 be, mely (5)-tel van jelölve, vagy az abroncsot más merevítéssel láthatjuk el. Ennél a megoldási alaknál is gondoskodhatunk arról, hogy az abroncstest összenyomódásának meggátlása céljából a cellákba 90 légköri levegő juthasson be. Ezen célból pl. az 1. és 2. ábra kapcsán leírt visszacsapó szelepet alkalmazhatjuk és a cellákat ezen szeleppel, illetve egymással közlekedésbe hozhatjuk. 95 A 7—14. ábrák szerinti megoldási alakoknál a cellás kerékabroncsot a gyűrűalakú (21) rétegek vagy lamellák sorozatából állítjuk össze. (1. különösen a 9., 10. és 12. ábrát), mely rétegeket megelőzőleg oly 100 formákban alakítjuk, melyek az egyes rétegek mindkét oldalán a (3a) félcellákat vagy nyitott tarsolyokat alakító kiugrásokká] vannak ellátva, iigyhogy ha a rétegeket sorban egymás mellé helyezzük és 105 az egészet vulkanizáljuk, ferdeirányú teljes cellák létsülnek az abroncs testében (7., 8. és 11. ábra). Hasonlóképpen a rétegek (3a) félcellái közötti (4a) bordák az abroncstest cellái közötti (4) válaszfalakat no létesítik. Megjegyzendő, hogy a cellás kerékabroncs belsőleg, a rugalmasság és a lökhárító tulajdonság káros befolyásolása nélkül hatásosan merevíthető azáltal, 115 hoigy a cellákat harántirányú (22) bordák vagy diafragmák révén (7., 8., 11. és 12.
