100782. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs

— 2 — 8. ábra a 7. ábrának VIII—VIII. vonala szerinti harántmetszet. A 9. ábra ama gyűrűalakú rétegek vagy lamellák egyikének részleges távlati né-5 zete, illetve metszete, melyeknek sorozatából a 7. és 8, ábra szerinti kerékabroncsot készítjük. A 10. ábra az egyik rétegnek vagy lamellának a benne levő félcellák hosisz-közép-10 síkja szerinti keresztmetszete. A 11. ábra gyűrűalakú rétegekből előállított és felfújható csövet miagábazáró kerékabroncsnak kisebb léptékű keresztmetszete. A 15 12. ábra két szomszédos rétegnek részleges keresztmetszete, melyek között gumival impregnált csík vagy válaszfal látható. A 13. ábra az összeállított rétegek soroza-20 iának részleges felülnézete, mely azoknak gumival impregnált fonalak segélyével való merevít ési vagy összeköitési módját szemlélteli. A 14. ábra az összeállított rétegek soroza-25 tának részleges felülnézete, mely gumival impregnált szövetből vagy hasonló anyagból álló külső vagy merevítő borítás feltekercselés! módját szemlélteti. Az 1—6. ábrák szerint a (2) kerékab-30 roncstest, melyet bármily alkalmas fajtájú gumiból vagy más anyagból avagy kompozícióból készítünk, a (3) légcellák kai vagy tarsoly okkal van ellátva, melyek hosszúkás alakúak és az abroncs tes-35 tében akként vannak elrendezve, hogy hosszuk az abroncs kerületéhez ferde irányú, vagy egy, az abroncs középpontjából vonít körköz tangenciális. Ily módon egyúttal a szomszédos cellák között ferde 40 vagy tangenciális (4) válaszfalak létesül nek, melyek az út-lökések és az abronccsal ellátott jármű súlyának hatása alatt szabadon hajlanak meg, amivel elkerüljük az eddigi légpárnás kerékabroncsok cellái 45 között lévő, szokásos radiális elrendezésű válaszfalak hátrányos ellenállását vagy tökéletlen hajlékonyságát. A IVnie (4) válaszfalak nincsenek az ailxroncshoz képest sugárirányú vagy a válaszfalak 50 hosszirányba esi) összenyomásnak alávetve, haneni azokra a teher vagy az útlökések oiy hajlítást fejtenek ki, melynek iránya a válaszfalak hosszirányéihoz szög alatt hajlik. Ennélfogva elkerüljük a vá-55 laszfaílak összepreselését vagy összegyúrásét, az út-lökések pedig hatékonyan oszlanak el, úgyhogy igen hatásos lökhárító működést érünk el. Minden esetben célszerű, ha a cellák és válaszfalak egy része a többivel ellenkező 60 irányban terjed és ha két-két szomszédos kerületi cellasor egymáshoz képest ellenkező hajlású, amint az a rajzból látható. A hosszúkás cellák köralakú vagy más alkalmas keresztmetszetűek lehetnek és a 65 cellák hossza akként van megszabva, hogy azok, mint az 1., 2. és 3. ábrából látható, az abroncsfest belső kerületétől kiindúlva bizonyos távolságban a külső kerület előtt végződnek. Mindenik cella keresztmetszeti 70 területe, mint az 1—3. ábrából látható, a cellák egész hossza mentén lényegileg azonos, kívánt esetben azonban a belső kerülettől a külső kerület felé fokozatosan nagyobboclhatik (4—11. ábra), mely eset- 75 ben viszont a cellák közötti (4) válaszfalak keresztmetszeti területe a válaszfal egész hossza mentén lényegileg azonos. A kerékabroncs belső kerületét tekintve, mint az például a 3. ábrán látható, a liosz- 80 sziikás cellák sorozatait egymáshoz képest eltoltan rendezhetjük el, lígyliogy az abroncs harántirányában diagonális sorok létesülnek: ily módon maximális számú celláról gondoskodhatunk, amikoris a cel- 85 Iák között lévő, aránylag nagyszámban létesülő válaszfalak oly alakúak és méretűek, hogy nagymérvű szilárdság és stabilitás mellett maximális rugalmasságot biztosítanak. E szerkezet révén az eddigi lég- 90 párnás kerékabroncsokban lévő, aránylag vastag falaktól vagy gumitömegektől eredő túlnagy súlyt és tehetetlenséget egyszerű és hatásos módon kerüljük el. A hoszúkás, ferde (3) cellák, rendes kö- 95 riilmények között, célszerűen légköri nyomású levegőt tartalmaznak, melynek viszszatartása céljából a cellák belső végét maradandóan elzárjuk, még pedig pl. az 3 és 2. ábrán látható, gumiból vagy más 100 alkalmas anyagból készült (G) zárószalag révén, mely a kerékabroncs belső kerületén végigfut. Avégből, hogy az abroncsnak a cellákból való lég-kiszívárgás folytán bekövet- 105 kezhető összenyomódását és a cellákban ennek folyományaként bekövetkezhető vákuumot elkerüljük, levegőnek a cellákba való belépését tesszük lehetővé, egyúttal pedig a minimumra redukáljuk azt a le- 110 hetőséget, hogy a levegő a cellákból kitódulhasson. Ezen célból egy vagy több szelepszerű alkatrészt, pl. a kis (7) gumicsövet alkalmazzuk, mely, külső végén, teljesen nyitott, belső (8) végén pedig szűkített ke- 115 resztmetszetű vagy be van nyomva (2. ábra); e kis csövet akként helyezzük el, hogy az az abroncs különböző celláival