100687. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolási masszák előállítására és sajtolására

— 3 — A saj tolópor előállításának bármely fázisában tetszésszerinti. ásványi vagy organikus festőanyaggal festhető, tölthető vagy fedhető. 5 Ugyanígy a keverékhez kismennyiségű zsírféléket is adhatunk. A találmány szerinti eljárás leírt kiviteli módjai szerint előállított saj tolóporok csaknem, ugyanazt a sajtolási időt igénylő lik, mint az ismert fenol-formaldehidgyorssajtoló-keiverékek. így pl. 150—300 kg/cm2

fajlagos nyomás mellett, kb. 1 percig tartó sajtolással, forró sajtolón 3 mim falvastagságú fonna dara bokát állítha-15 tünk elő, amelyek a szigetelő anyagokra előírt követelményeknek tökéletesein megfelelnek. A sajtolt cikkeket célszerűen, lehetőleg gyengén mozgó levegőben vagy kisfokú vákuumban, 80—100° hőmérséklet 20 mellett 12—20 órás utánszárításnak vethetjük alá. A sajtolásnál alkalmazott hőfok a matrica felületén kb. 140—180°. Mivel nemcsak a sajtolási időtartam, lianem a sajtolási hőfok is hasonló a 25 fenol - formaldehid - gyorssajtolókeverékek sajtolásánál szokásos munkafeltételekhez, az előbb leírt anyagot fenol-formaldehidgyorssajtolókeverékekkel együttesen is sajtolhatjuk. Az ilyen együttes sajtolás 30 különösen oly esetekben alkalmazandó, amikor tarka, kevert hatásokat akarunk elérni. A találmány szerint előállított sajtolóanyagok a sajtolási technika valamennyi 35 céljára felhasználhatók és a belőlük előállított, tárgyak a fenol-formaldehid-kondenzációs-termékeket nemcsak külsőben múlják felül, hanem alkáliákkal szemben azoknál sokkal ellentállóibbak is. Igy pl. 40 míg egy fenol-formaldehid sajtolóanyagból sajtolt kapcsolósapkának meg ohm értéke, ha azt 24 órán át koncentrált amuniák-oldat gőzeinek tesszük ki, 160.000 Megohmról 1200 Megohmra csökken, ad-45 dig a leírt eljárással előállított sajtolt tárgyak ellenállása 24 óra után egyáltalában nem változik és csak az ammóniákgőzöknek 5 napos behatása alatt megy 160.000 Megohmról 2300 Megohmra vissza, 50 mimellett viszont a fenol-formaldehidmassza ellenállása 50 Megohmra süllyed. Ez a körülmény a sajtolt szigetelő anyagok lehetőleg messzemenő érintési védelem céljából való elektrotechnikai alkal-55 utazásának egyre növekvő elterjedése folytán igen nagy jelentőséggel bír. Az ily módon előállított sajtolt termék szigetéiőképessége oly jó, hogy 24 órai vízbeáztatás után még mindig 175.000 Megohm szigetelési ellenállást mutat feL 60 Kiviteli példák: 1. 60 s. r. karbamidot (1 Mol) 125 s. r., 36 súlyszázalék formaldehidet tartalmazó, vizes formaldehid-oldatban (lVz Mol) feloldunk és ezután 0.3 g oxálsavat adunk 65 hozzá. Rövid hevítés után az edény tartalma fehér lesz. Ekkor 76 6. r. tiokarbamidnak (1 Mol) 125 s

. r. 36%-os vizes formaldehidoldatban {LVz Mol) való oldatát adjuk hozzá. Az üst- 70 nek kocsonyásodásra hajló tartalma a tiokarbarnid-formaldehid-oldat hozzáadása által újból folyóssá válik. A reakciókeveréket ezután kb. 15—30 percig visszafolyó hűtő alatt főzzük. A keverék- 75 bői kihűlés esetén hidrofob fehér gyanta csapódnék ki. A forró oldatot, esetleg hígítás után, 130 s. r. cellulózával keverjük össze és egy keverő dagasztószerkezettel jól átgyúrjuk. Ezután a keveréket 80 24 órán át rendes hőmérsékleten magára hagyjuk, majd egy lapátos szárítóban 90— 100°-on szárítjuk. Több óra után a terméket megőröljük és tovább szárítjuk, mígcsak a szükséges sajtolóképességet el 85 nem éri. A sajtolás a matrica felületén mért 140 —180° hőfokon és 200 kg/cm2

fajlagos nyomás mellett nemcsak töltő-, hanem szétlapuló formákban is simán végbemegy. 90 Az árút sajtolás után még kb. 12—20 óráig 80—100° mellett gyenge légáramban, vagy kisfokú vákuumban ajánlatos utáiiszárítani. E példa szerint közvetlen'il jól fedett, 95 kismennyiségű fehér földfesték (pl. cinkoxid) hozzáadásával pedig fehér sajtolt tárgyak állíthatók elő. 2. 76 s. r. tiokarbamidot (1 Mol) 250 s. r., 36 súlyszázalókos vizes formaldehid- 100 oldatban (3 Mol) feloldunk. A forró oldatba 1—2 g oxálsavat adagolunk, miáltal a hidrogénionkoncentrációt kb. ph=3 értékre állítjuk be. Ezután 60 s. r. karbamidot (1 Mol) adagolunk. (A megadott 105 oxálsavmeimyiség helyett megfelelő mennyiségű aluminiumszulfátot vagy más, a jelen reakciókeverékben ugyanannyi vagy hasonló mennyiségű hidrogéniont leválasztó anyagot is alkalmaz- 110 hatunk.) Rövid idő multán az üvegtisztán maradó oldatból viszkózus termék áll elő, amelyet 136 s. r. cellulózával keverünk össze. Dagasztókészülékben történő benső 115 elkeverés után az anyagot először rendes hőmérsékleten, majd 90—100°-nál mind-