100687. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolási masszák előállítására és sajtolására

— 2 — méknek egyidejű vagy utólagos keletkezése mellett, engedünk hatni. Azt találtuk, hogy a karbamid ós a formaldehid között a reakció annál e-rélye-5 sebben folyik le, minél kisebb a reakciókeverékben a formaldehidtaxtalom és minél nagyobb a hidrogén-ion-koncentráció. A reakció akkor folyik a legélénkebben, ha a komponenseket IV2: Mol formaldehid 10 és 1 Mol kanbamid arányában hozzuk össze és ph=5-nek megfelelőnél nagyobb hidrogénionkoncentráiciót választunk. Ilyen hidrogónionkoncentráició és a reakció komponensei ilyen moláris aránya mellett 15 azonban már rövid ideig tartó főzés után olyan reakciókeverékek állnak elő, amelyek fehér, tovább fel nem dolgozható tömeggé kocsonyásodnak. Ha azonban a karbamid-formaldehid-kondenzációval egy. 20 idejiileg vagy azt követőleg egy tiokarbamid-formaldehid-kondenzációt is keresztülviszünk, akkor a karbamid és formaldehid meglepő módon ilyen, sőt még nagyobb hidrogén-ion-koncentrációjú sa-25 vanyú közegben is olyan folyékony gyantává kondenzálódik, l%i Mol formaldehid és 1 Mol karbamid arány mellett, amely szálas anyagokkal kitűnő sajtoló porrá dolgozható fel. Legjobb eredmény eket 30 akkor érünk el, ha a tiokarbamid-formaldehid-kondenzációs terméket is a kiinduló anyagok lVs, Mol formaldehid és 1 Mol tiokarbamid aránya mellett állítjuk elő. Ha ilyen eljárási feltételek mellett dol-35 gozunk és a keverékgyantát 1—1 Mol karbamidra 1—1 Mol tiokarbamidból állítjuk össze, úgy két különböző úton áttetsző vagy teljesen fedett sajtol ó anyagokat nyerhetünk. 40 Egy eddigelé neon ismert fehér vagy erősen zavaros gyantaféleséget, amely erősen fedett sajtolt termékké dolgozíható fel. a következő munkamód mellett nyerünk: lVz Mol formaldehid és 1 Mol kar-45 bamid arányában kevert karbaimid ós formaldehid oldatából ph=5-nél nagyabb hidrogénionkoncentráció mellett rövid ideig tartó főzés útján előállott, fehér gyaintaoldathoz IV2I Mol formaldehid és 50 1 Mol tiokarbamid arányában kevert tiokarbamid-f orm aldehid ;ol dat ot adag ólunk. Ezután a reakciókeveróket mindaddig hevítjük, amíg egy vízzel többé nem keveredő, de melegen oldatban maradó fehér 55 vagy erősen fedett keverékgyanta nem keletkezik. Ezzel szemben, ha olyan kötőanyagot akarunk nyerni, amely áttetsző sajtolási termékeket ad, oly módon járunk el, hogy tiokarbamidot és formaldehidet 3 Mol 60 formaldeihid és 1 Mol tiokarbamid arányában melegben oldunk, ezután ph=5-nél nagyobb hidrogénionkoncentráció mellett, a forró reakciókeverékhez 1 Mol karbamidot adunk. Ezt a várakozás elle- 65 nére víztisztám maradó keveréket visszafolyó hűtő alatt mindaddig forraljuk, amíg egy vízzel többé nem keveredő, melegen azonban oldatban maradó víztiszta keverékgyanta nem áll elő. 70 Az egyik vagy másik módon előállított fehér vagy színtelen gyantaoldatot ezután a hidrogénionkoncentráció megváltoztatása és formaldehidet lekötő anyagok hozzáadása nélkül, hatásos gyúrókészülé- 75 ken szálas anyagokkal bensőleg összekeverjük. A keveréket, légszárazzá válta után, mechanikai segédeszközök (forgó dob, felhevített hengerek stb.) alkalmazásával 80 vagy anélkül, célszerűen 90—100° közötti hőfokon, esetleg vákuumban kiszárítjuk, majd megőröljük, végül mindaddig szárítjuk, ainíg a kivett próba a forró sajtóban ugyam még a szükséges folyósságot 85 mutatja, azonban a sajtóból a legrövidebb sajtolási idő után, hűtés nélkül, buborékmentesen kivehető. Ezt az állapotot a tapasztalás szerint akkor érjük el, ha a víztartalom annyira csökken, hogy a por 90 egy mintája közel 100°-on továibbszárítva már csak kb. 5%-nyi további súly veszteséget szenved. Hogy a gyantaszerű kondenzációs termékek keletkezése magukban a szálakban 95 folyjék le, a szálas anyagot, célszerűen 1—1 Mol karbamidnak és tiokarbamidnak 3 Mol formaldehidben való, megfelelően megsavanyított oldatával átitatjuk és ezután zárt edényben, erőteljes kavarás 10< közben, a keverékgyanta, keletkezéséig hevítjük. A további eljárás az előbb leírt módon történik. Ezen kiviteli mód gyakorlatilag igen nagy jelentőségű, mert így lehetővé válik, hogy a sajtolási anya- IOÍ got a technikailag legegyszerűbb módon, külön kondenzációs berendezés nélkül állítsuk elő. Az a körülmény pedig, hogy a gyamtaszerű kondenzációs termékek magukban a szálakban állnak elő, a szálas 111 anyagnak biztosítja a kondenzációs termékekkel va3ó legjobb összekeveredését és átitatását. Szálas anyagként mindenfajta cellulóza, továbbá gyapot, viszkóze-műselyem. 11! aszbeszt, stb. alkalmazható. Aisabeszt hozzáadása a termék hő- és tűzállóságát jelentékenyen fokozza.