100664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek kivonására ércekből

— 2 — a szemcsék egész felületéhez, gyorsan oldódik tehát a felületen és a pórusokban lévő kismennyiségű folyadékban, mely ezcl lt az érccel tökéletesen érintkező 5 reagensoldattá alakul s ennek folytán maximális hatást fejt ki. Némely gáz és némely folyadék alkalmazása esetén a reagens az érc egyes alkatrészeit olyan vegyületekké alakítja, 10 melyek képződésük pillanatában mindjárt oldódnak vagy fellazulnak a folyadékban s ezáltal friss szemcsefelületeket tesznek szabaddá. Valószínű, hogy ez a hatás a legtöbb esetben fellép, ámbár a hatások 15 más módja is elképzelhető. Minthogy a gázalakú reagens hatása közben a nedvesítő folyadék a különböző reakciókban rendszerint elfogy, gondoskodnunk kell arról, hogy az ércet a gáz 20 behatásának egész tartama alatt félnedves állapotában megtartsuk. Némely esetben az érc már eredetileg elég nedvességet tartalmaz ahhoz, hogy a gázzal való kezelést elkezdhessük. Legtöbb esetben 25 azonban az ércet mesterségesen kell félnedves állapotba vinni. A félnedves állapotnak a reakció közben való fentartására az érchez kezelése közben időszakosan vagy szakadatlanul adagolhatunk folya-30 dékot. Az adagolt folyadék mennyiségét mindig úgy kell szabályoznunk, hogy fölösleget elkerüljünk, nehogy az érctömeg vagy egyes részei ragadóssá váljanak. A folyadék mineműsége az érc és a ke-35 zelés módja szerint Változik. Kénessav esetén rendszerint víz lehet a folyadék. Más esetekben sóoldatok jönnek tekintetbe, pl. nemes fémek extrahálásánál cianidoldatok. A folyadékot rendesen köd 40 alakjában juttatjuk az érchez, mert így érhetjük el legjobban a helyes nedvesítést. Némely esetben gőzt is használhatunk. A félnedves állapothoz szükségelt folyadék mennyisége az érc mineműsége szerint 45 változó. Minthogy a reagensek hatása természetesen az érc felületének nagyságától függ, legtöbb esetben az érc előzetes aprítása ajánlatos. Osztályozási hulladék és ha-50 sonló esetén előaprításra nincs már szükség. A gázalakú reagens lehet olyan, amely közvetlenül magára az érc alkatrészeire hat, vagy pedig olyan, mely a nedvesí-55 tésre használt oldat hatását támogatja. Egyetlen gáz helyett több gázt is alkalmazhatunk keverten vagy egymás után. így pl. oldható szulfátok létesítése céljából kénessav és levegő keverékét alkalmazhatjuk, vagy pedig az ércet váltakozva 60 kezelhetjük kénessavval és levegővel. Természetes, hogy ilyen esetben pörkölési vagy egyéb eredetű gázokat használhatunk. Általában nem kívánatos, hogy a ned- 65 vesítő folyadék számottevő mérvben elpárologjon s ezért rendszerint az eljárást szobahőmérséken foganatosítjuk. Némely esetben azonban nyomás alatt álló gőzt is alkalmazunk s ilyenkor 166°-ot általában 70 meg nem haladó, rendszerint 134° alatti hőm érsekek is tekintetbe jönnek. Ezen hőmérsékek rendszerint lényegesen alacsonyabbak az eddig hasonló eljárásoknál, pl. szulfatálásnál alkalmazott hőmér- 75 sékeknél, de a hatás ennek dacára gyors és erőteljes, sőt néha annyi hőfejlődéssel jár, hogy a folyadék elpárolgásának meggátolására hűtésről kell gondoskodni. A mérsékelt hőmérsékeken való dolgo- 80 zás lényeges előnyökkel jár. így pl. a némely vegyületből magasabb hőfokon képződő tűzálló vegyületek nem keletkezhetnek, a hőmérsék szabályozása egyszerű vagy egyszerűen el is maradhat s a be- 85 rendezés is lényegesen egyszerűbb. A következőkben néhány kiviteli példát közlünk. A nyersanyag egy kénes érc, mely 6% ólmon, 44% cinken, 20% kénen, vason, 90 szilíciumon és kisebb mennyiségű szokásos fertőzményeken kívül tonnánként kb. 18 g aranyat és 1 kg ezüstöt tartalmaz. Az ércet először a kén kiűzésére pörköljük s azután 5%-os kénsavval digeráljuk. Ez- 95 által a cinknek 60%-át kioldjuk. A kilúgzott és megszárított maradékot ezután annyi vízzel keverjük, hogy félnedvessé váljék. A félnedves ércet hat órán keresztül levegő és kénessav behatásának vetjük 100 alá, miközben a vizet időszakosan pótoljuk. Űjabb 5%-os kénsavas lúgzás után a maradék már csak 2% cinket tartalmazott; az érc eredeti cinktartalmának 95%-át tehát kivontuk. Ha a gázzal való 105 kezelést 24—40 órán át végezzük, a cink majdnem teljesen oldható szulfáttá alakul át úgy, hogy az így kezelt ércet vízzel lúgozhatjuk ki, tehát elkerülhetjük a kénessavas lúgzást s az ezzel járó költsé- 110 geklet. Az ilyen módon cinktől mentesített érc igen alkalmas állapotban van arra, hogy belőle ciánidos kezelés révén az ezüstöt és aranyat kivonjuk. A pörkölés révén kéntől mentesített ércet előzetes 115 kénsavas digerálás nélkül is lehetne közvetlenül levegő, kénessav és víz együttes h at á s á 11 a k a 1 á v et n i.