100602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csőmalmok hűtésére
Megjelent 1930. évi angusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100602. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés csőmalmok hűtésére. Treschow Mihály mérnök Kopenhág-a. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 24-ike. Angolországi elsőbbsége 1929. évi február hó 1-je. Csőmalmokkal történő nagyon finom őrlésnél mutatkozik, hogy az anyag, egy bizonyos finomság elérése után az őrlőtestek felszínéhez való tapadásra hajla-5 mos, miáltal lényegesen csökkenti azok őrlőteljesítményét. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezen nehézség az anyag morzsolása folytán előálló magas hőmérséklet eredménye, mit az anyag a mecha» 10 ni kai munkának hővé alakulása folytán vesz fel. Megkísérelték már ezen nehézségen azáltal segíteni, hogy megakadályozták az anyag túlmelegedését, pl. olykép, hogy a 15 csőmalom külső felületének azon részét, melyen a hőmérséklet emelkedése szemmel látható volt, vízzel locsolták. Ezen eljárás azonban tökéletlen, mert a csőmalom rozsdásodásának veszélyét rejti 20 magában Jelen találmány értelmében az anyag káros túlmelegedését olykép kerüljük el, hogy azt megfelelő hűtésnek vetjük alá a csőmalom egy vagy több kiválasztott 25 pontján olykép, hogy az anyagot a malmon belül, vagy azon kívül, egy vagy több hőkicserélőtest mentén vezetjük el. Ezen testek a csőmalom forgásában résztvesznek és falukon vagy falaikon keresz-80 tül az anyag melegét valamely hűtőközegbe vezetik, mely lehet pl. víz és mely ezen hűtő testek ben áramlik. Az anyag természetesen veszélyeztetve lenne, ha a hőkicserélőtest vagy testek falában 85 tömítetlenség állana elő és ilyenformán a kiszivárgó hűtőközeg az anyaggal érintkezésbe juthatna. Ezért a hőkicserélőtesteken áthaladó hűtőközegáramot előnyösen szívással hajtjuk keresztül a hűtő-40 rendszeren, miáltal azt az előnyt érjük el, hogy ezen test vagy testek falában előálló tömítetlenség ahelyett, hogy a hűtőközegnek az anyagba való jutását eredményezné, mindössze csak a küllégnek a hűtőközegbe hatolását hozza létre. 45, Ezen elrendezés a jelen találmány egy további jellemzőjét képviseli. A találmány harmadik jellemzője abban áll, hogy a hőkicserélőtesteket egy vagy több, az őrlőtér egyes kamrái között 50 elrendezett külön kamrában vagy kamrákban helyezzük el ós az őrlőkamráktól közbenső keresztfalakkal választjuk el, melyek a megőrlendő anyag áthaladását nem gátolják, viszont az őrlő testeket nem 55. engedik át. Azáltal, hogy ezen kamráktól az őrlőtesteket távoltartjuk, a hőkicserélőtesteket az őrlőtestek erős koptató hatásától megvédjük, amit azok az anyaggal együtt hoznának létre. Ezen külön 60 kamrákban néhány gyenge koptatót mégis ajánlatos elhelyezni, azon célból, hogy azok különösebb dörzsölőhatás nélkül, a hőkicserélőtestek felszínére esetleg rátapadó anyagot eltávolítsák, mely 65-anyag pl. ezen hideg felületekre lecsapódó nedvesség következtében tapadhat a hőki cserélőtestekre. A találmány negyedik jellemzője abban áll, hogy az anyagot az őrlőmalomhoz kí- 70' vül kapcsolt és a malommal együtt forgó hűtőkamrák felhasználásával a malomból eltávolítjuk, a hűtőkamrán átvezetjük és a malomba ismét visszavezetjük, mimellett vagy ezen hűtőkamra belsejét, 75. vagy pedig valamely kívül elrendezett köpeny által képezett kamrát állandóan hűtjük. A találmány további jellemzői az alant következő leírásból tűnnek kí. A csatolt 80'
