100368. lajstromszámú szabadalom • Keskeny vízrétegű fűtő radiátor

Megjelent. 1930. évi ju li ws hó 1-én. -MAGYAR KIRÁLYI JuHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100368. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Keskeny vizrétegü ftitő radiátor. Société Anonyme Les Radiatevirs du Docteur Bourges. A bejelentés napja 1929. évi január hó 22-ike. A találmány lapos, illetve keskeny víz­rétegű fűtő radiátorokat illető újításokra vonatkozik. E radiátorok rendszerint ön­működő elemek sorozatából állnak, ame-5 lyeknek saját fűtőberendezésük és cirku­lációjuk van, továbbá amelyek két férő­térrel, egy alsóval és egy felsővel van­nak ellátva, amik függélyes csatornák útján közlekednek egymással és amik kö-10 zül az alsót tetszőleges hőforrás fűti. Az újítások jellegzetessége, hogy a függélyes közlekedőcsatornák, amelyek éppen egy­forma hosszúak, magasság tekintetében olyként vannak eltolva és felső végeikkel 15 szabályos módon és folytatólagosan úgy emelkednek egymáshoz képest, hogy a középső és legmagasabbra felnyúló közle­kedőcsatornák, a vízsűrűségek különböző­sége folytán felszálló, a szélső, alacso-20 nyabbra esők pedig ejtő csövek gyanánt szolgálnak a víz számára. A rajzok az új radiátor néhány kiviteli példáját vázlatosan tüntetik fel. 1. ábra függélyes szekrényű, igen lapos 25 fűtőtest hosszmetszete, normális vízállás­nál. 2. ábra ugyanilyen metszet, alacsony vízállásnál. 3. ábra háromrekeszű fűtőtestnek az 80 1- ábra III—III tört vonala mentében vett keresztmetszete. 4. ábra a 3. ábra szerinti fűtőtest szek­rénykapcsolatának részletrajza. 5. ábra lángcsőszerűleg kiképezett, belső 35 tüzeléssel ellátott radiátor keresztmet­szete. 6. ábra, ugyanennek hosszmetszete. 7. ábra a 6. ábrabeli tüzelés egyik vál­tozata. 8. ábra a 7. ábra egy részletének a 40 VIII—VIII vonal iránt vett metszete. 9. ábra ismét más kivitelű radiátor ke­resztmetszete. Mindegyik radiátor a következő ön­működő elemekből áll, amelyek az 1. áb- 45 rából is kivehetők: a) A (28) alsó férőtér, amely a hőfor­rást is tartalmazza, pl. az (5) elektromos ellenállással van áttörve, vagy pl. a (7) gázégő (9. ábra) nyaldossa azt. 50 b) A (29) felső férőtér. c) A (3) és (4) függélyes közlekedő­csatornák, amelyek a (28, 29) férőterek közé esnek és összekötik ezeket egy­mással. 55 E közlekedőcsatornák éppen egyforma hosszasságúak és magasság tekintetében úgy vannak eltolva és szabályosan és folytatólagosan úgy emelkednek egymás­hoz képest, hogy alsó, valamint felső nyí- 60 lásaik egy-egy képzeletbeli ívelt vonalat írnak le, amelyek a (28) és (29) férőtere­ket illetőlegesen határolják és azoknak közbenső süvegeit képezik, még pedig egyfelől a (28) alsó térnek (30) domború 65 tetetjét, másfelől azonban a (29) felső tér­nek (31) domború fenekét. A (3, 4) köz­lekedőcsatornáknak ezen fokozatossága következtében a (3) középső csatornák, amelyek a legmagasabbra nyúlnak fel, 70 normális üzemben (1. ábra) felszállócsö­vek gyanánt, a (4) oldalsó csatornák pe­dig, amelyek alacsonyabra esnek, ejtő­osövek gyanánt szerepelnek. Abban a speciális esetben, midőn a ra- 75 diátornak négynél több függélyes köz­lekedőcsatornája van, ha az (n, n) víz­szint (1. ábra) leszáll az (n' n') szintig (2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom