100368. lajstromszámú szabadalom • Keskeny vízrétegű fűtő radiátor

ábra), vagyis oly mélyre, hogy a leg­magasabbra felnyúló, középső (3) csator­nák felső nyílása kiáll a vízből, azért a cirkuláció mégis folytatódik, noha a felső 5 nyílások nincsenek már víz alatt, még pedig a két-két szélső (4) csatorna segé­lyével, amelyek közül a belső felszálló, a külső pedig ejtőcső gyanánt fog szere­pelni. 10 Az 1—3. ábra szerinti kivitelnél a ra­diátor mindegyik eleme (1) hasábalakú szekrényből áll, amelyet két (9) és (10) vékony fémlemez határol. Az utóbbiak szegélyeik mentén vannak összekötve 15 egymással, hogy igen lapos, vízzáró szek­rényt képezzenek, amelynek belsejében (2) függélyes rekeszfalak terelik a vízcirku­lációt. Eme (2) rekeszfalak úgyis támadhat-20 nak, hogy a (9, 10) lemezek függélyes vo­nalak mentében összeérnek és így az illető lemezekbe csákolt erezések képződ­nek. Az egyes (la, lb, le) szekrényeket, 25 amelyekből a radiátor áll, tetszőleges mó­don fűzhetjük egybe egymás elé, pl. akár sugarasan. Az (la, lb, lc) szekrények közlekednek egymással, még pedig úgy alsó, mint 30 felső részükön, ,a (11) felső és a (12) alsó közlekedőcsövek útján. Az egy vagy több (11) felső közlekedőeső szabad utat enged a gáznak és a gőznek, míg a (12) alsó közlekedőcső, amely sokkal terjedelme-35 sebb, a hőforrást tartalmazza, adott eset­ben pl. az (5) elektromos ellenállásokat, vagy pedig valami tűzteret alkotó csövet. A (11, 12) közlekedőcsövet (18) cső­peremezések (6. ábra) segélyével is ki-40 képezhetjük, amelyek mindegyik (9a) és (10b) lemezhez kapcsolódnak, egymással szembeesnek és egymással össze vannak kötve vagy kapcsolatba vannak hozva a (19) külső hegesztett dob segélyével. 45 Mindannyiszor, valahányszor előnyös­nek mutatkozik, hogy az elemek egymás­sal pontosan felcserélhetők legyenek és hogy tetszőleges számú elemeket nyom­ban összeköthessünk egymással, mind-50 egyik (9a, 10b) lemez csatlakozó helyére eleve ráerősítünk példaképpen egy-egy (8a, 8b) csavarmenetes gyűrűt (4. ábra) és ekkor az elemeket párosával igen könnyen egyesíthetjük, h £1 cl (8a, 8b) gyű­-55 rűket a (14) közgyűrű segélyével össze­szorítjuk. Ilyenkor elébb valamely szo­kásos tömítést teszünk a (8a, 8b) gyűrűk közé. : ' Oly célból, hogy a (8a, 8b) gyűrűket tökéletes módon erősíthessük a leme- 60 zekre, ezen gyűrűket (15) gyűrűhorony­nyal látjuk el és abba sajtoljuk a lemez­nek kiperemezett szegélyét, amely utób. bit azután, itten rögzítjük, oly módon, hogy (6) forrasztással töltjük ki az emlí- 65 lített (15) horony teljes üregét. A (20) túlfolyó (1—3. és 9. ábra), amely töltés közben nyitva van, jelzi azt a pil­lanatot, midőn a víz eléri a kellő szintet. E vízszintnek sohasem szabad ellepnie a 70 (11) felső közlekedőesöveket, hogy ne akadályozza meg a gőz kiterjedését az i egyes (1) elemekben. I Az első (la) szekrény felső részénél 1 valamivel kijjebb (13) kondenzációs készü­léket (3. ábra) rendezzük el, amely tehát kívül esik a fűtőtest falait érintve, fűtöt­ten felszálló légáramon, azonban bele­esik abba a hideg légáramba, amelyet a fűtött légáram magával ragad. E kon- 80 denzációs készülék tetszőleges kiképzésű és szükség esetén tölcsér gyanánt is szol­gálhat a fűtőtestnek vízzel való megtöl­téséhez, ha a megrajzolt gömbfedelet le­emeljük. _ ^ 8 5 A 6. ábra szerinti kiviteli példánál a (13') kondenzációs készülék egy csepeg­tető-szerkezetet alkot a (16) osőkönyök segélyével. A (17) kengyel lehetővé teszi, hogy tetszésünk szerint vagy rajta hagy- 90 juk a csepegtető kondenzációs készüléket a fűtőtesten, vagy pedig eltávolítsuk azt és szabad utat engedjünk a gőznek. Az 5. és 6. ábra szerinti kiviteli alak­nál amaz önműködő elemek, amelyek a 95 radiátort alkotják, lényegileg olyanok, mint az 1—3. ábrabeliek, azonban a (12) alsó közlekedő út (31) fűtőcsövet tartal­maz, amelynek (31') elülső része jóval bő­vebb átmérőjű és tűzteret képez, bármely 100 fajta, akár szilárd, akár folyékony vagy gázalakú tüzelőanyag elfűtésére. Példa­képpen a (32) rostélyt, vagy pedig bár­mely szénhydrogénhez való égőt helyez­hetünk el benne. 105 A cső hátulsó (31) fele füstcső és ahogy a 7. és 8. ábrából kivehető, több részre lehet osztva, hogy (22) vízszintes és (23) függélyes huzatjáratokat képezzünk. Ek­kor a forró gázok egymásután vonulnak 110 el a (24, 25, 26) csatornákon keresztül, mielőtt a (33) kürtőn át a szabadba jut­nának, úgyhogy a bennük rejlő meleg túlnyomó részét ily módon leadhatják. Az üzem kezdetével azonban (21) csap- 115 pantyú (7. ábra), vagy más egyéb áttörés

Next

/
Oldalképek
Tartalom