100304. lajstromszámú szabadalom • Készülék lineáris és ívköri távolságoknak osztására
Bak összekötve olyikép, hogy a nürnbergi olló lényegileg egyemközényeknek egész sorozatából áll. A nürnbergi olló elején végén félhosszúsáigú (e', b') ill. (c", 1)") ru-5 dak vannak elr'endezive. Az egyik befejező (c', b') csiiklórúdpár (d') csuklópontja az osztókészülék alaplemezéhez szilárdan van erősítve és az alaplemezen kiképezett milliméterbeosztásnak nullpontjával esik 10 össze. A másik befejező (b", c") csuklórúdpárnak (d") csuklópontja evvel szemben a készülék alaplemezéhez képest hosszirányban mozgékonyan és mindenkori helyzetében rögzíthetően van elrendezve. 15 A 7—8. ábrákon látható vonalzóalakú kiviteli alaknál a nürnbergi olló az üregesen kiképezi;! t vonalzóban van elhelyezve és egyik (d') végpontja a vonalzónak egyik (s) homlokfalához szilárdan 20 va>n erősítve, míg a nürnbergi ollónak másik (d") végpontja a vonalzó (p) fedői-észében kiképezett (1) hossz-résen át kinyúló csavarorsó alakjában van kiképezve, mely mindenkori beállított helyzetében az (m) 25 csavaranyával ismert módon rögzíthető. A vonalzónak egyik hosszoldalán végigfutó (o') hosszrés van, amelyem át a nürnbergi olló esuklópcintjaiihoz erősített (j) mutatók a vonalzó szélén kiképezett (n) milli-30 méterbeoszitás fölé nyúlnak. A nürnbergi ollónak, ill. az általa alkotott (b, c) esuklijo-údrendszernek a találmány céljaira való alkalmazásánál két nehézséget kellett legyőzni. Az egyik ne-35 hézséig abban állott, hogy gondoskodni kellett arróil, hogy a mutatók állandóan a milliméterbeosztás felett mozogjanak, dacára annak, hogy a csuklórúdrendszer külső (e) csuklópontjai egymáshoz viszo 40 nyitott távolságukat a rúdrendszer keresztirányában is változtatják. A másik nehézség pedig abból adódik, hogy a esuklórendszer teljes összecsukásakor a csuklópontok egymástól b: zonyos, a 45 esuklórudak méreteitől függő távolságban vannak, amiáltal egyszersmind azon mini mális hosszak meg vannak szabva, amelyekre a készülékkel valamely hosszúságot még feloszthatunk. 50 Az első nehézség leküzdése céljából a (j) mutatók (i) távolságmutatószárakhcz kapcsolódnak, amelyek a csuklórúdrendszer kétj két átellenes (e, e) csukiópontjáihoz kapcsolódnak, mely csuklópcníok ezen (i) 55 távol ságimulató szárakhoz képest hosszirányban elállíthatóik. A távolságmutató szárak, viszont a csuklórendszer mozgásirányában egyenesben vannak vezetve, amiáltal biztosítva van, liogy a (j) mutatók állandóan az (n) milliméter beosztás 60 lelett 'mozognak el. A távoilságbeosztó száraiknak egyik példaképem gyakorlati kivitek alakja a 3—6. ábrákon látható. Ezek szerint mindéin egyes (i) szár U-alakban kél rét megha jlított lemezből áll, melynek 65 szárai lefelé néznek és e szárak közé a csuklórendszer külső csuklópontjainak (e) csapnyitlványiai nyúlnak. Az (i) mutatóknak kéit végén egy-egy (h') furat van, amelyeknél fogva e mutatók a készülék 70 hosszirányáiban, annak két (s, s) véglapja között (7—8. ábrák) kifeszített (h, h) vezetőhuziailok mentén hosszirányban vezetve vannak. Az (i) mutatóknak egyik vége elvékonyodik és megfelelő alakban 75 alkotja a milliméterbeosztás fölé nyúló (j) mutató végeket. Az (i) mutató hátoldalán (k) felirati lemezkék vannak megerősítve, amelyek sorszámokkal vannak ellátva. Ha például valamely távolságot hét részr« 80 kell beoisztani, úgy az első mutatót a távolság kezdőpontjára állítjuk be, a hetes számjelziésű muitatót pedig a távolság végpontjára állítjuk be, mi kőris a közbülső mutatók a távolságot pontosan hét részre 85 osztják fel. Azon célból, hogy a készülék távolságoknak; aránylag kis hosszakra való felosztására, is alkalmas legyen, a mutatók számát sűrítjük, és pedig előnyösen csakis 90 a készüléknek elején. A sűrítés azáltal történhetik, hogy a keresztező (d) esuklópontokhoz is kapcsolunk egy-egy (i) mutatót. Mivel azonban a mutatónak egyetlen csuMópomtról való mozgatása mellett a 95 mutató hasszvezetőkében könnyen elferdülhetne, amiáltal az osztás nem volna megbízható, amellett pedig az elferdülés okozta megszomlás a készülék működését is megnehezítené, azért gondoskodni kell, .100 hogy e mutatók is két pontban vezettessenek, ill. két osu'klópontital kapcsolódjanak. Ezen. célból a csulklórúdrendszer rúdjainak előnyösen egynegyed osztáspontjaiban (f) csuklórúdpárokat alkalmazunk, me- 105 lyeknek végei az (e') osuklópontokban találkoznak. Az (e') és (d) csuklópontok most már a mutatóknak jó vezetést biztosítanak. Az (f) csuklórúdpárok a csuklórúdrendszernek nemcsak egyik, hanem 110 mindkét oldalán, részarányosán is alkalmazhatók (2. ábrán pointozotían feltüntetve), mikoris a mutatókat tisztán a két (e\ e') csappárral vezethetjük. Az (f) csuklóTÚdpár csatlakozó (g, g') 115 csukiópontjáihoz újabb (i) matat át kapcsolhatunk és szükség esetén még az (e, g), ill. (g. d) csapok közé és megfelelően az
