100304. lajstromszámú szabadalom • Készülék lineáris és ívköri távolságoknak osztására

— 8 -(e, g') és (g', d) csapatok közé, tetszőleges számiban iktathatunk egymással átellenes csapokat, amelyekre egy-egy újabb sűrítő| mutatót helyezünk. A mutatók sűrításé-i 5 nek természetesen határt szab azon körülmény, hogy a mutatók és csapjai maguk is korlátozzák az ollónak, illetve esuklórúdrendszernek kis helyre való összeesukását. A mutatókat és az azokat mű-10 ködtető csapoltat tehát lehető keskenyre, illetve vékonyra fogjuk készíteni. Hogy pedig a minimális, szilárdsági okokból betartandó méretek dacára, az egyes osz-tásrészeknek alsó határa túlságosan kor-15 látozva ne legyen, a mutatóvégeket az 1. és la. ábrákon látható módon olykép hajlítjuk meg, hogy az la. ábrán látható összecsukott esuklórúdszerkezet mellett a (j) mutatóvégek összeérjenek és ezáltal .20 egész kis osztásrészekre való felosztásokat is lehetővé tegyenek. A (k) számtárcsákat a mutatókon, egymáshoz képest eltoltan olykép fogjuk elrendezni, hogy azok a mutatóknak egymáshoz való közeledését 25 ne gátolják. Kisebb méretű osztókészülékeknél teljesen elegendő, ha a csuklórúdrendszer egyik (d') végét szilárdan erősítjük meg, a esviklórúdrendszer másik (d") végét 30 pedig hosszirányban vezetjük (7—8. ábrák). Nagyobb méretű készülékek esetén azonban a készüléknek (o) alaplemezében a keresztezési pontokban lévő (d) csuklók alsó nyúlványai számára külön hossz? 35 vezetéket készítünk, amelyben a (d) csuklók alsó végeit, például görgők segélyé vei, csekély súrlódással vezethetjük. A görgőket, ill. kis kerekeket a (d) csukló csapok alsó végére erősítjük és azok a -40 készülék (o) alaplemezének (o") hosszvezetékében futnak, mely akár bemélyedő horony, akár pedig kiugró sín alakjában lehet kiképezve. A kiképzési mód lényegtelen, a fontos csak az, hogy a csúszó súr 45 lódás helyett gördülő súrlódás alkalmaz tassék. Az eddig ismertett távolságosztókészülék sokféle változatban készíthető, melyek azonban annak lényegét nem érinthetik •50 így például a készülék olykép is kiképez hető, hogy a (j) mutató a készüléknek nemcsak egyik hosszélén, hanem a készüléknek másik, ugyancsak milliméter beosztással ellátott hosszélén is ki vannak •55 képezve, mely esetben a készülék egyik hosszélén sűrűbben, a másik hosszélén pedig ritkában vannak a mutató végek elrendezve, úgyhogy a készülék egyik oldala sűrűbb beosztások, másik oldala pedig ritkább beosztások készítésére szol- 60 gál. Szükség esetén nemcsak a kereszte zési pontokban lévő csuklócsapok támaszthatók alá görgőkkel, hanem a külső (e) csűklócsapok is, valamint a mutatók is szükség esetén síneken futó görgőkkel 65 szerelhetők fel. Nincs akadálya végül an nak, hogy a készülék kettősen az alap lemeznek mindkét oldalán képeztessék ki, mikoris az alaplemeznek két oldalán két egymástól független távolságosztókészü- 70 lék van, amelyek közül az egyik sűrűbb osztásokra, a másik pedig ritkább osztásokra szolgál. A 3. ábrán látható módon, a találmány szerinti távolságosztókészülék (t) szög- 75 mérővel, (u) háromszögvonalzóval, vagy pedig (u') mérőléccel is összeépíthető, utóbbi esetben előnyösen olykép, hogy a készülék a mérőlécbe van sülyesztve ós abból szükség esetén, használatba vétel 80 céljából bármikor kiemelhető, vagy pedig olykép is, hogy a készülék mutatóvégei a mérőlécnek milliméterbeosztása felett mozognak el. Az egyes (i) mutatók bármely más el- 85 rendezésben is készülhetnek, így például a (k) számjelzőtárcsák a mutatók anyagával egy darabban készíthetők. A találmány szerinti készülék nem csak egyenes vonalak felosztására, hanem ív- 90 alakú vonalaknak felosztására is sikeresen felhasználható, mely célból nem kell egyebet tenni, mint a készüléket ívalakban meghajlítani. A találmánynak ívek osztására szolgáló kiviteli alakja a 9—12. 95 ábrákon látható. Azon célból, hogy a találmány szerinti osztókészülék ívalakban meghajlítható legyen, alaplemezét nem merevre, hanem hajlékonyra készítjük. A 7—8. ábrák sze- 100 rinti, merev (o) alaplemezt tehát a 9—12. ábráknál előnyösen rugalmas acélszalagból készült (v) lemez helyettesíti. Ugyan úgy, mint a7, első kiviteli alaknál, a csuklórúdrendszernek egyik vége ez alap- 105 lemezhez szilárdan, másik vége pedig mozgékonyan, illetve hosszirányban eltolhatóan és rögzíthetően van erősítve. Lényeges eltérés az első kiviteli alakkal szemben csakis abban van, hogy először is 110 gondoskodni kell arról, hogy ez alaplemezt ívalakban meghajlíthassuk és meghajlított helyzetében rögzíthessük, másfelől pedig gondoskodni kell arról, hogy a esuklórúdszerkezet a mutatókkal együtt, 115 az alaplemeznek mindenkori ívalakjához