100294. lajstromszámú szabadalom • Kerékszerkezet

Megjelent 1930. évi junius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI Jigm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 100294. SZÁM. — V b. OSZTÁLY. Kerékszerkezet. Ring-feder G. m. b. H. Uerding-en. A bejelentés napja 1929. évi május hó 31 ike. A találmány hajlításra igénybevett tengelyekre rázsugorított vagy rásajtolt kerekekre vonatkozik. A találmány külö­nösen sínjárművek kerékkészleteihez al-5 kalmas és itt a tengely és a kiilőkkel ellá­tott agy vagy ú. n. „csillagagy" között, valamint a kerékabroncs és a csillag (küllőcsoport) között az eddigieknél sok­kal biztosabb összeköttetést eredményez. 10 Ezenkívül a találmány révén a tengely törési biztonságát fokozzuk és a kerék szerkezet súlyát tetemesen csökkentjük. A csatolt rajzok a találmánynak sínjár­művek kerékkészletei számára való ki 15 képzését több példaképpeni megoldási alakban, vázlatosan tüntetik fel. Az ]. ábra az egyik megoldási alak szerinti kerék felső felének keresztmetszete. A 2. ábra. metszet az 1. ábrának I—I vo-20 nala szerint. A 3. ábra egy második foganatosítási alak szerinti kerék felső felének keresztmet­szete. A 4. ós 5. ábra egy harmadik megoldási 25 alak kerékkoszorújáiiak és a kerékcsillag felső részének metszetei, még pedig a 4-ábrán a rázsugorítás előtt, az 5. ábrán a rázsugorítás után láthatók. A fi—8. ábrák a 4. és 5. ábra szerinti meg-30 oldási alak változatainak vázlatos ke­resztmetszetei. A 9. és 10. ábrák a kerékkoszorú és a szom­szédos csillagkoszorúrész keresztmetszetei, melyek a 3. ábra szerint a kerékabroncs 35 és a csillagkoszorú között alkalmazott ru­galmas gyűrű további megoldási alakjait személtetik. A 11. ábra a csillagkoszorúuak a csillag­tárcsával párhuzamos metszete, mely a. csillagkoszorú módosított megoldási alak- 40 ját vázlatosan mutatja. Az eddigi kerékszerkezeteknél kitűnt, hogy a tengely törése nem abban a ke­resztmetszetben következik be, mely a számítás szerint a legnagyobb mértékben fö van igénybevéve, hanem kb. az 1. ábrán x—x-szel jelölt keresztmetszetben, az (a) tengelynek a (b) agyba való belépési he­lyén. E körülmény oka abban rejlik, hogy az eddigi agyak minden ponton arány ta- 50 lanul vastagra vannak szabva és így egész hosszukban nagy szorítónyomások­kai huzatnak fel a tengelyre. Ennek kö­vetkeztében nagymérvű harántirányü kontrakció igénybevételek lépnek fel, 55 melyek a főfesziiltségekhez hozzáadódnak és így törést okozhatnak. Emellett figye­lembe veendő, hogy a. tengely főfeszültsé­gei az y—y keresztmetszetben lényegesen kisebbek, mint az x—x keresztmetszetben, 60 miért is harántirányú kontrakció? igénybevételek az y—y keresztmetszet­ben nem járnak veszéllyel, de annál in­kább az x—x keresztmetszetben. A találmány egyik jellemző sajátsága 65 már most abban áll, hogy a (b) agy az y—y keresztmetszettől az x—x kereszt­metszet felé vékonyodik, minek folytán az agynak a tengelyre való rábúzásánál az előbbi, y—y keresztmetszetben, vagyis a 70 kevésbé vagy nem veszélyeztetett ponton nagymérvű felületi nyomások, ellenben a veszélyeztetett x—x keresztmetszetben csak csekély felületi nyomások lépnek fel, ami a tengelynek hatékony tehermentesí- 75 tését jelenti. E kiképzés további előnye a tetemes súlymegtakarításban áll, mely a 3. ábrán jelzett üreges tengelyek alkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom